Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - HÍREK - Sümeghy Dezső (1882–1957) / 649–. o. - Hírek / 649–651. o.

HÍREK SÜMBGHY DEZSŐ 1882-4057 1957 áprilisában a régi levéltáros nemzedék és azok a fiatalok, akik ismerték, egyaránt nagy megdöbbenéssel hallották Sümeghy Dezső, Sopron vármegye nyugalmazott fölevéltárnokának halálhírét. Sümeghy Dezső 1882-ben született Egyetemi taaulmanyainak befejeztével 1906-ban letette az Országos Levéltári szakvizsgát és 1907-ben Csanád megye íölevéltárnókává nevezték ki. 1923-ban Sopron megye főlevéltárnoka lett és mint ilyen ment nyugdíjba 1948-ban. A Csanád megyei levéltár mintaszerű rendezésével, majd a Sopron elcsatolásával fenyegető események folytán Sopronból elszállított, és teljesen összekeveredett Sopron megyei levéltár rendezésével kora egyik legkiválóbb törvényhatósági levéltárosaként mutatkozott be; olyan levéltárosként; aki nemcsak iratainak őrzője és kezelője, hanem - hasonlóan a nagy régi levéltárosokhoz - egyszersmind nagy rendszeralkotó is. Felemelte szavát a kor nagy levél tárpolitikai kérdéseiben is: 1914-ben a levéltárosok megfelelő szakmai továbbképzését sürgeti. 1935-ben pedig a vármegyei levéltárak államosítása ércekében indít az egész országra kiterjedő mozgalmat S bár levéltárának második világháborús súlyos károsodása és a pusztító betegség megtörte egészségét, s nyugdíjba vjmult, évekig volt tiszteletdíjasként állandó segítségére a Soproni Állami Levéltárnak, gazdag levéltárosi múltja nagy szakismereteinek bőkezű átadásával. + + + A MAGYAR TUDOMÁNY NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK erősödésével 1957. folyamán jelentősen meg* növekedett a magyar levéltárakban kutató külföldi tudósok száma. E növekedés nem csupán formális: Jelentőségét növeli az a körülmény, hogy e kutatók nagy része nemcsak egy-két alkalommal fordult meg a levéltárakban, hanem hetekig kutatott bennük, nem egyszer vidéki levéltárakat is felkeresett és kutatásainak eredményeképpen nagymennyiségű filmfelvételt készíttetett. Megíelelöen levéltári anyagunk természetének a kutatók elsősorban a szomszédos országok tudósai közül kerültek ki. A Szovjetunióból 3 történész: Puskás Andrej. Iszlámov Talik és Nyezsinszkij Leonyid elvtársak; a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének munkatársai, heteken át kutattak az Országos Levéltárban. Kutatásaik részint a magyar népi demokrácia, részint a XX. század első évei Magyarországa, illetve a Magyar Tanácsköztársaság történetére irányultak. Csehszlovák kutató 13 fordult meg ebben az évben a magyar levéltárakban a legváltozatosabb témakörökre kutatva. Richárd Marsina és Vincent Sedlák, a Szlovák Tudományos Akadémia, illetve a Szlovák Levéltári Igazgatóság munkatársai a szlovákiai vonatkozású középkori okleveles anyag összegyűjtésén dolgoztak, Alexander tíúscava, a pozsonyi egyetem professzora mérték- és sulytörténeti kutatásokat végzett. Václav Húsa proíesszor a XVI. századi osztályharc forrásanyagában kutatott. Jirí Jirásek a Csehszlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete brnoi részlegének munkatársa 16. századi gazdaságtörténetre, Anton Spiesz aspiráns a szlovákiai manufaktúrák történetére vonatkozólag folytatott kutatásokat. Iskolatörténettel két csehszlovák történész; Fr. Lednár, és Péter Vajcik íoglalkozott, előbbi, a Szlovák Tudományos Akadémia történelmi kabinetjének szakmunkatársa általános szlovákiai mezőgazdaságtörténeti kutatások mellett 649