Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: A dán nemzeti levéltár / 606–609. o.

Dániában soha sem foglalták irásba elvi alapon a levéltári anyag mibenlétét A gyakorlat azonban ugy érvényesük hogy minden olyan írásos történeti emlék, amely nem kifejezetten irodalmi jellegű, a levéltár anyagának minősül. Talán a többi ország gyakorlatához képest nagyobb mértékben foglalkozik a dán Nemzeti Levéltár magáneredetü iratok gyűjtésével, különösen az utóbbi években. A különféle úton-módon magánkézre került egykori hivatalos iratoknak begyűjtése a levéltárba hivatalból történik, az eredetileg is magániratok pedig íőleg ajándékozás utján kerülnek oda, de rendszerint bizonyos kikötésekkel és feltételekkel. .''/» / Most van szervezés alatt a sajátos gazdasági levéltár, Aarhusban, amelynek az lesz a feladata, hogy a mi központi Gazdasági Levéltárunkhoz hasonlóan az ország legnagyobb gazdasági, ipari és pénzügyi vállalatainak anyagát őrizze. A dán levéltárak íeladatuknak tekinük a tudomány és egyúttal az államigazgatás szolgálatát. Korábban inkább az utóbbi, ma inkább az előbbi feladat van előtérben. Az ujabb iratanyag beáramlása a levéltárba i azonban természetszerűleg hozza magával az igazgatási jellegű feladatok növekedését 1947-ben a Nemzeti Levéltár nem kevesebb mint 93.548 esetben adott a minisztériumoknak felvilágosítást különböző ügyekben., 4902-ben ugy szabályozták a selejtezést, hogy csak a Nemzeti Levéltár vezetőjének engedélyével szabad iratokat megsemmisíteni. Vitás esetekben a levéltár a kérdést a nevelésügyi miniszter elé terjeszti döntés végett. 1891-ben megtilíották a helyi szervek tisztviselőinek az engedély nélküli selejtezést 1933 óta működik selejtezési bizottság, amely selejtezési alapelvek kidolgozásával foglalkozik. Sajnos forrásunk nem ad felvilágosítást arra nézve, hogy milyen törvényes rendelkezések alapján, milyen hatáskörben és milyen módszerrel dolgozik ez a bizottság. A levéltáraknak bizonyos befolyásuk van az iratkezelésre is. 1887 óta szabványosították az igazgatásban használatos papirost és írószereket. Minden helyi üsztviselőt köteleztek, hogy a rábízott iratokat gondosan és rendben kezelje, szolgálata megszűnése esetén rendben adja át utódjának, lehetőleg a helyi levéltár kiküldöttje jelenlétében. 1919 óta a helyi igazgatásban minderi öt évben ellenőrzik az irattárak állapotát az alsóbbfoku bíróságoknál és rendőri hatóságoknak Arra törekszenek a dán ír a tkez élésben, hogy racionális, a proveniencia elvének megfelelő rendszert alkalmazzanak. Alapvetően a Müller, Feith és Fruin féle kézikönyv tételeit ralkalmazzák nemcsak a levéltárakban, de az igazgatási iratkezelésben is. A levéltári kutatás elvben korlátlan, tehát bárki, mindennemű tudományos előképzettség nélkül lehet levéltári kutató. A kutatás ingyenes. Még az állam ellen indított bírósági kereseteknél is mindkét fél számára rendelkezésre áll a levéltár. A kutatók feljegyzéseiket szabadon, ellenőrzés nélkül kivihetik a levéltárból. A levéltárak mindössze abban korlátozhatják a kutatókat hogy még élő személyeket vagy azok közvetlen hozzátartozóit kompromittáló, a levéltárban talált adatokat publikáljanak. Legujabbkori iratok használatának korlátozása az illetékes minisztérium vagy egyéb iratképző szerv Joga. A királyi udvar iratanyaga csak 1839 (VI. Frigyes király halála) előtt kutatható, a királyi ház tagjainak anyaga csak 1800 előtt. A helyi levéltárak anyaga minden időbeli korlátozás nélkül kutatható. Hivatalos személyeknek olyan levelezését azonban, amelynek nyilvánosságra hozatala sérelmes lehet, a levéltár elvonhatja a kutatás elől. Ugyancsak zárt anyag a bűnügyi perek anyaga és a házasságon kivüL született személyek anyakönyvi anyaga, továbbá a vagyoni helyzetre vonatkozó iratok. 1947-ben a Nemzeti Levéltár kutatótermeit 10*786 esetben keresték fel a kutatók és ezek 41,099 iratot tanulmányoztak ott Ez a szám, elég magas, hiszen ebbe nem foglalták bélé a négy vidéki levéltár kutatóforgalmának adatait. Ezek igy alakultak 1947-ben: 6167 (40,882), 2105 (12,458), 2557 (18,547) és 1082 (12,480), Elosztva évi áüagban 300 nappal, a kopenhágai Közpoiiti Állami Levéltár esetében azt látjuk, hogy naponta átlagosan 30 kutató keresi fel. A fotólaboratórium (1941 óta működik) az 1946/47. költségvetési évben 10*581 fényképfelvételt és 3800 nagyítást készített. A háborús években és azóta a legrégibb regisztereket és egyházi anyakönyveket sorra mikrofilmre vették. 1945 és 1946-bán 3 és rélmillió felvételt készítettek, / • 608 •