Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - FIGYELŐ - Sárközi Zoltán: Gazdasági irattári tervek és gazdasági irattárosképzés a Német Szövetségi Köztársaságban / 598–599. o.

GAZDASÁGI IRATTÁRI TERVEK ÉS GAZDASÁGI IRATIÁROSKÉPZÉS A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN A Levéltári Hiradó múlt számában * Gazdasági levéltári problémák a kettéosztott Németországban* cim alatt többek között ismertettük Hedvig Behrens a gyakorlati üzemi levéltárosi munkáról irott, a Der Archívar 1956. 4. számában megjelent cikkét. Ebben szerző melegen ajánlja a tizedes rendszernek a vállalatok irattárai rendezésénél való alkalmazását. A proveniencia elvével ilymó^ don szembekerült cikk ugylátszik bizonyos visszhangot támasztott a nyugatnémet gazdasági levéltári szakkörökben. Legalábbis epre enged következtetni dr. Joachim Studtmann ugyancsak a Der Archivarban 4957 áprilisában (2> sz. pp. 111**112.) megjelent cikke, melyben Behrens cikkével polemizál. Studtmann Behrens szemére hányja, hogy cikkében szembeállítja az töneélu* nyilvános levéltárakat a tevékenységben elmerülő* üzemi levéltárakkal. Pedig kutatási tekintetben és céljukat illetőleg ilyen különbséget a kétféle levéltártípus közt nem találhatunk. így elesik annak szükségessége, hogy a regisztratura elvet mellőzve okvetlenül tárgyi szempontok szerint rendezzük át az üzemi levéltárakat Nem annyira a tárgyi szempont alkalmazása vitatható, mint inkább az, hogy ennek föltétlenül a tizedesrendszerrel kell összekapcsolódnia. A levéltári felhasználás szempontjából nem az a fontos, hogy az iratok milyen rendben íekszenek, hanem az* hogy rendszerük áttekinthető-e, vagy sem. A proveniencia és tárgyi-elv dilemmája egyáltalán csak abban az esetben merülhet fel, ha az eredeti rend már felbomlott, A vállalati iratkezelésnél van azonban még egy megfontolandó szempont. Az itteni igazgatás és szervezés eleve erősen a tárgyi* felosztás alapján különül el. Az egyes vállalati részlegek a maguk iratait is igy rendszerezik. Nem tulzás-e az igy keletkezett iratokat még ujabb «tárgyi sémák* szerint átrendezni? Studtmann végül kirejti, hogy a üz fő kategória (Behrens csak 9ret emlit) nem elégséges az iratok megnyugtató szétválogatására. A fő- és alkategóriák nem illeszkednek egymásba szer* vesén. A vállalati szervezet részlegei (pl. kereskedelmi, műszaki osztály) és a tárgyi kategóriák (jogügyek, vámügyek) keverednek egymással. A regisztratura és a tárgyi elv szerinti rendezés nincs tehát széjjelválasztva. Helyesebb lett volna a felépítést fő vonalakban szorosan a vállalati szervesethez simulva megvalósítani s az egyes fő-kategóriákon belül megkülönböztetni a tárgyi eltéréseket. ' Végeredményben * szögezi le Studtmann - nem lehet tehát a proveniencia elvét a priori elutasítani és a decimális-tárgyi elvét elfogadni. A vállalati irattárosok maguk döntsék el a helyi körülmények figyelembe vételével, hogy melyik rendezési elvet óhajtják használni. Meg kell említenem,, hogy a Levéltári Hiradó 1957. évi 1*2. számának 285. lapján magam is bíráltam a Behrens által ajánlott decimális rendszert, éspedig a szervezeti felépítés, a proveniencia oldaláról. Sematikusnak, anorganikusnak, mesterkéltnek jellemeztem. Studtmann kritikája mélyebben szánt, mert rámutat a tárgyi elv szerinti rendezés hasznosságára és lehetséges vol* tára, egyedül a decimális rendszer kizárólagossága ellen emel szót. Ezen tulmenőleg kimutatja a Behrens által ajánlott irattári tervséma elvi következetlenségeit is* + + + A Der Archivaf ugyanezen, már idézett számában különben még egy gazdasági levéltári vonatkozású tudósítást olvashatunk (pp. H3r41ö), éppen Hedvig Behrenstől. A tudósítás elmondja, hogy 1956. november 14-től 17-ig H?idelbergben tartották meg a második német vállalati-levéltárosi napot Az előadók - köztük dr. Duisberg, dr. Pischer és dr. Oberdorííer 0 részletesen foglalkoztak a nyugatnémet üzemi levéltárosok égető problémáival, a gyakorlat által felvetőit i~indennapos kérdésekkel, az üzemi levéltárak jogi és kulturális jelentőségével, stb. Dr* Neuss a keletnémet v.fc szonyokat ismertette, különös tekintettel az üzemi levéltáros-képzésre, majd vázlatos áttekintést adott «Aktenkunde und Virtschaft* c. könyvéről. Dr. Studtmann rámutatott a vállalati levéltári irat598 *