Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - FIGYELŐ - Balázs Péter: Plébániai levéltári munka Németországban / 587–593. o.

3* A plébániahivatal # a) Istentisztelet b), Hitoktatás, iskola* c) Szegényügy és beteggondozás. 4. Egyházi épületek, ői Templomi berendezés* 6. Egyházi vagyon és kezelése* 7. Javadalmi ügyek. 8. Iskolaszolgák és egyházíi. 9. Önálló egyházi intézmények. (Filiák, szerzetesek, egyesületek stb.) Hír Egyházi anyakönyvek. Az irattári tervek között néhány elhibázott is akad. így pl. a régi freiburgi terv a főcsoportokat a vezérszavak betűrendjében sorolja fel. A tervben a vezérszavak megválogatása nagyon önkényes, ezen túlmenően azonban az egyházi szempontból fontos és kevésbé jelentős ügyek egyformán főcsoportot képeznek (pl, az istenüsztelet és a postaügy). Nem sokkal jobb ennél a kölni irattári terv sem, mely a ^odex beosztását veszi alapul és éppen ezért az általánosság igényével lép fel. (ilyen elgondolások a 48. században állami vonalon is érvényesültek, amikor a levéltárosok Jogi könyvek szempontjai és beosztása alapján akarták csoportosíttatni levéltáraikat*) Ez az elméleüeskedő irány idegen az igazi levéltári szemlélettől. Ennek a tizedes rendszernek a felső tagozódása megfelel a Codex beosztásának s ezt a tagolódást az iratok jelzeteinek első két számjegye mutatja. A jelzetek legkevesebb 4, de gyakran 5> sőt olykor 6 számjegyből is állanak, amihez még gyakran betűjelek is járulnak. A rendszer* ben gyakoriak a fedések s a különböző fogalmak összevonásai, azonkívül az áttekinthetőséget az is zavarja, hogy az irattári tervben csoportként szerepelnek olyan fogalmak is, melyeknek a plébániai irattárakban lerakódásuk alig van. (Pl. papszentelés) A plébániai irattári tervek vizsgálata közben Leesch a következő megállapításokra jut: Kívánatos volna, ha az egyházmegyei levéltárosok gyakorlati ismereteiket egy általános plébániai irattári terv kidolgozásában hasznosítanák, amely terv természetesen tekintettel lenne a helyi sajátosságokra is. Az irattári terv megalkotásánál alapvető szempontnak kell lennie, hogy a létrehozó hivatal funkciói az irattár tagolásánál kifejezésre jussanak. Ugyanakkor arra is ügyelni kell, hogy ugyanazon fokon csak azonos értékű funkciók iratai kerüljenek egymás mellé, Az az irattári terv, amely esetleges vezérszavak, illetve egy törvénykönyv vagy tankönyv fejezetei alapján tagolódik, a gyakorlati követelményeknek nem felel meg. Minden plébániai intézmény vagy alapítvány, amely jogilag önálló és saját elöljárója és számvitele van, továbbá saját ügyintézéséből iratokat, jegyzőkönyveket, szám adáskönyveket stb. hoz létre (mint pl. kórház, aggok háza, árvaház süO, az irattári tervben önálló főcsoportként szerepeljen. Ha a funkciók az idők folyamán megváltoznál? (iskolaügy, tizedadminisztfáció stb.) vagy az idők folyamán ujak keletkeznek (pl. a lelkipásztorkodás területén)* ennek az irattári tervben is tükröződnie kell. Nem lenne tehát helyes egy plébánia Iratait a 16-20. századig ugyanazon rendezési sémának alávetniJ A 19. századtól az állam igen lényeges funkciókat átvett az egyháztól, megszűnt az egyház régi függőségi viszonya s az egyházi vagyonkezelés jellege is megváltozott; az iratok csoportosításának tehát ehhez is alkalmazkodnia kell. A Jelenlegi irattár terve nyújthat ugyan támpontokat a régi plébániai anyag csoportosításához is, de csak bizonyos -* az adott kor viszonyait is mérlegelő *» módosítások eszközlésével. + + + Csak néhány elgondolkoztató szempontot ragadtunk ki a németországi katolikus plébániai levéltárak útmutatóiból. Bár az útmutatók sok részletkérdésben más—más megoldást választanak. 592