Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - FIGYELŐ - Lengyel Alfréd: A lengyel falutörténet forrásanyagának tematikai feltárása / 581–588. o.
irányítja. Nagylengyelországban a király első helyettese a már említett íőhelytartó volt a capitaneüs» generális, a területén lévő helytartók pedig az ö alárendeltjei közé tartoztak. A helytartók hivatali területükön a király képviselőiként szerepeltek, ezért Krakowban, ahol a király személyesen tartózkodott^ nem is„yblt külön helytartósági hivatal szervezve. A főhelytartói méltóságot a XV. századtél kezdve mái* csak a legelőkelőbb nemesi familiáU 1 nyerhették el és hivatalukat nemcsak az ország központi várában, a poznani kastélyban gyakorolták, hanem törvénykezési könyveikkel együtt *í melyek a saját őrízetükBen voltak ** mindenfelé utazgattak az országban, Lassankint azonban koi* látok közé szorították a íőhelytartó jogkörét* ami kh* 1600 tájára tehető* Az eddig eltelt időszak anyagát tehát a vár bíróság és kancelláriája, valamint jegyzőkönyvei szempontjából külön egységnek kell tekinteni. A már érintett büntetőjogi hatásköre a fő helytartónak ebben a korszakban négy bűntettre terjedt kii asszonyokkal való erőszakoskodás* gyújtogatás, házi béke felboritása és a£ utcán elkövetett orvtámadás. . A tanulmány a továbbiakban három vártípust különböztet meg. Poznan vára volt a centrum, Kalisz már kisebb volt várbiráskodási tekintetben, mig Komin pl. a legalsóbb fokozatot képviselte, várbirósága élén un. várgróf állott, szűkebb jogkörrel. A XV. szazadé folyamán a várbiróságok hatásköre lényegesen bővült Illetékességük ugyanis ekkor már a szegény nemesség által emelt pa* naszok kivizsgálására, a nemesek elleni panaszkérelmekre, örökérvényű bejegyzések (pL birtok* lemondások) megtételére is kiterjedt. Ezzel egyidejűleg a tartományi bíróságok illetékessége ví* ssont bizonyos megszorításokat szenvedett Általában a polgárt nem peres törvénykezés hatás** köre fokozatosan szűkült, mely körülmény a két bíróság Jegyzőkönyvi anyagában s annak rend* jében is kifejezésre jut ^ A tartományi bíróságok (termini particulares> tulajdonképpen alsóbbfoku nemééi törvériy székek voltak, melyek különböző helyeken és határnapokon ültek össze* Nem volt állandó kancel* láriájuk, jegyzőkönyveiket valószínűleg a tartományi írnokok őrizték. A tartományi bíróságok ülés* helyei lassankint járási székhelyekké alakultak. Tárgyalási anyaguk igen sokrétű volt főleg a bír* tokos nemesség igazgatási ügyeivel foglalkoztak s néha a főhelytartó, vagy maga a király elnökölt az üléseken. A* tárgyalások színhelye valamely vár, kastély, városháza vagy magánház is lehejteti* sőt szabadég alatt is tartottak ilyen összejöveteleket A vonatkozó anyag a tartományi bírósági jégvy* zőkönyvekben (librí terrestres) található 4440HŐ1 150(Mg. A XVI. század jegyzőkönyvei sajnos el* pusztultak a második világháború folyamán* # Mindkétféle bírósági szerv jogköre kiterjedt azon^ kívül másolatok, kivonatok kiadására is. Űyeneket gyakran lehet találni az egyes városi, családi vagy egyéb levéltárakban. Lekszycki egyébként egyik közleményében arra is utal. hogy főleg Nagylengyelországban szoros együttműködés volt a vajdaságok kétfajta bíráskodása között s így meg* történhetett hogy kisebb várbiróságok Jegyzőkönyveibe tartományi bíráskodási anyag is belekerült. Az elsoroltak természetesen a nagylengyelországi régi törvénykezési szervezetről csak igen általános képet adnak, a kérdés behatóbb, részletesebb megvilágítása még a jövő feladata. J* Bielecka tanulmányának végén tabellaszerü kimutatást közöl a különböző könyvsorozar tokról, amelyek a várbirósági kancelláriáktól és a poznani tartományi bíróságtól származnak. Ezek közül H. Buttkus a poznani Jegyzőkönyveket emeli ki. Minthogy a XVJ, századi anyag megsemmisült sajnos nem lehet pontosan megállapítani, hogy az 160t=el kezdődő iDecreta terrestria» jelzetű könyvsorozatok, amelyek a nem peres törvénykezés anyagát ölelik fel, mikor váltak ki a peres eljárásokat tartalmazó Jegyzőkönyvi állagból. Feltehető azonban* a várbiráskodási protocollumok alapülvé* telével, hogy ez a folyamat a XVI* század első negyedében következett be. A kimutatás az elkülönülést részletesen feltünteti, de kiderül belőle az is, hogy a könyvsorozatok mennyisége eltérő az egyes várbiróságoknál és kezdeti időpontjuk is helyenkint egészen különböző. A peres eljárások könyvsorozatai Capitaneajia, Burgrabialia, Protocolla decretorum causarum exempüonum* Libri civium cimíelírások alatt szerepelnek, míg a polgári törvénykezés könyvanyaga főleg Libri resignar tiones* Librí inscriptiones és Libri relationes elnevezésű kötetedet foglal magába. Ezek a megjelölések, elnevezések többnyire későbbi keletűek, mint amilyen időszakban e sofozatpk létrejöttek* általában a levéltári terminológia pontosabbá válásával párhuzamosan alakultak ki. A vár- és tartományi bíráskodás anyagának terminológiájával kapcsolatosan különben J» Bielecka élénk bírálat tárgyává teszi más közlemények idevágó megállapításait s midőn többek közt leszö* gézi. hogy Balzer megfogalmazásai túlságosan szükkörüek, viszont a LekszyckHéle megjelölések.... .583"'
