Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - FIGYELŐ - Bekény István: Levéltárosképzés Franciaországban / 577–579. o.
/ kdás ellenére is csak általános, kissé absztrakt fogalmakat nyújtanak a hallgatónak. Bár ezek az' előadások kitérnek csaknem valamennyi íontos kérdésre, kiegészítésük elengedhetetlenül szükséges* Ezt nyújtja az Archives Nationales*ban ós valamelyik megyei levéltárban végzett három havi gyakorlószolgálat. Az Archives Nationales^ban végzett gyakorlószolgálat két részre oszlik: a hallgatók előadásokat hallgatnak és az Archives Nationales különböző osztályain résztvesznek a munkában* Az itt folyó elméleti képzésnek több része van; i, alapelvek, módszerek, technika* 2. a franciaországi levéltárak szervezete, 3. a külföldi levéltárak szervezete, 4. Franciaország gazdasági és közigazgatási szervezete. Az elvek, módszerek, technika köréből 12 előadást tartanak. Ezek főbb témái: a levéltári leltárak szerkesztésének általános elvei, a levéltári anyag kártevői elleni harc, a levéltári iratok restaurálása, a pecsétek konzerválása és restaurálása, a mikrofilm levéltári alkalmazása, a le* véltárak pedagógiai feladatai, az állandó levéltári kiállítások és egyéb dokumentációs kiállítások, a turisztika és a levéltárak, a levéltáros feladatai, az iráselemzés. Nem általánosságokban mozgó előadásokról van szó, hanem gyakorlati útmutatásokról, arról mit kell tennie a levéltárosnak, b.i* zonyos esetekben, hogy válaszolhat és hogy adhatja*meg a felvilágosítást a hozzá intézett kérdésekre. PL a levéltári anyag növényi és állati kártevbiről szóló előadásból a levéltáros nemcsak az irathordozó irásanyagról (papirus, hártya, seiyempapir, rongypapír sth>), hanem a tinták ö$zszetételéről is hallani fog, hogy a.restaurálás során az iratokat megfelelően tudja kezelni. Meg fogja ismerni a kérdéssel foglalkozó irodalmat, a kémiai kutatások eredményeit stb. A franciaországi levéltárak szervezetéről szóló előadásokból csak a jelenlegi szervezetet ismeri meg a hallgató. Főbb témák ezeken a franciaországi levéltári igazgatóság központi szervei, a levéltárak költségvetése, a levéltárak személyzete, iratkölcsönzése, az Archives Nationales kutató-nyilvántartó szolgálata, a közönség tájékoztatása, városi levéltárak, községi levéltárak, szeretetházi levéltárak, magánlevéltárak, banklevéltárak, az irattári rendszerek, a megyei levéltárák dokumentációs szolgálata, vállalati levéltárak, a megyei levéltárak szervezete, a megyei levéltáros munkája, a megyei igazgatás levéltárai: a prefektus, a prefektura és a törvényhatósági bizottság levéltárai, a megyék területén működő államigazgatási szervek. A külföldi levéltárak szervezetének ismertetése során a hallgatók Spanyolország, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és más államok levéltárairól kapnak adatokat, összehasonlítva a francia szervezetet a külföldiekkel. A Franciaország igazgatási és gazdasági szervezetéről szóló előadások során a hallgatók megismerkednek az állami alkalmazottak szolgálati pragmatikájával, egyes minisztériumok szervezetével, a pénzügyi Jogszabályalkotással, az államtanács szervezetével, az állami számszék mü* ködésével stb, A gyakorló munka során a hallgatók rendezési, selejtezési, leltározást repertórium-készítési stb. munkákban vesznek részt, nemcsak az Archives N a üonales-ban, hanem azoknak a minisztériumoknak az irattáraiban is, ahol levéltári kirendeltség (mission d'archives) működik. A továbbiakban a szerző azt vizsgálja, hogy a fentiek szerint megszerzett ismereteket a levéltáros hogy tudja dokumentációs munkájában hasznosítani. E dokumentációs munkákét irányú: történeti és igazgatási. A történeti dokumentáció során a levéltárosnak mindenekelőtt ki kell szolgálnia egy naprólnapra néposebb és összetételében állandóan változó közönséget A latin és paleográfiai ismeretek hiányában, tudós társaságok tevékenységének hiányában, a szabad idő korlátoltsága miatt, a középkori és renaissance kutatások ma már erősen háttérbe szorulnak. Az egyetemi hallgatók, a professzorok elsősorban a XVIU. és XIX. század iránt érdeklődnek, ezért a levéltárosnak elsősorban a modern anyagot kell rendeznie és segédlettel ellátnia, A történeti dokumentáció, kezdve egy polgári szerv működésének dokumentációján egészen egy bizonyos személy születési adatáig. Sokféle formát ölthet. Minden megyei levéltáros szép számmal kap magánosoktól leveleket, melyekben különböző adatokat kérnek tőle, s melyek megválaszolása jónéhány órát elvesz a levéltárostól. Az 578
