Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - FIGYELŐ - Litván Györgyné: Új kiadványok a szovjet levéltárak munkájáról / 570–571. o.

A levéltári gyüjtőtevékenység határterületén vannak az un. kortörténeti gyűjtemények (pia* kátok, hirdetmények, képek stb.). , Múzeumba való tárgyakat a levéltárak szintén őrizhetnek, legtöbbször mint aktákhoz tar* tozó mellékleteket Általános megállapítás az, hogy a levéltárak a lenti gyűjtőkört nagymértékben túllépték, igy gyűjteményes anyaguk a történeti muzeumok részéről erős revízióra szorul. Á továbbiakban meg kell szüntetni a muzeumok és levéltárak között az egészségtelen konkurrenciát s inkább a két intézmény közötti együttműködést kell továbbfejleszteni. Levél.tári anyag á múzeumban* Ilyen anyag a már ismertetett okok miatt igen sok van a muzeumokban. £z az anyag a következő csoportokra oszlik; 1. a városi igazgatás^ ból származó anyag, 2. céhiratok, 3. egyesületi iratok, 4. vár- és birtoklevéltárak. £z az anyag az illetékes levéltárba tartozik, ott őrzendő, mert a múzeum ok az anyag megíelelő kezelését fel/* tárását kutathatóságát biztosítani nem tudják. Külön problémát Jelent a muzeumok un. házi levéltára. Ennek levéltári megőrzésre érett régebbi anyaga bizonyos idő multán szintén az illetékes levéltárba szállitandó, a levéltárba szál* litás idejét azonban a múzeum határozhatja meg. A muzeumok és a levéltárak közötti együttműködés* A' levéltárak és a muzeumok közötti kapcsolatoknak nem abban kell kicsúcsosodniuk, hogy szigorúan végrehajtják egymás gyűjtőterületének elválasztását. A két intézmény, úgyis nagyjából hasonló feladatokat szolgál, tehát egymást támogatniuk kell. A levéltárak például igen jól támogathajták a muzeumok munkáját, ha kiállításokra reprodukciókat, lényképmásolatokat, hü utánzatokat adnak. Megfelelő szövegeket grafikai ábrázolásokat bocsátanak a muzeumok rendelkezésére, térképeket k"észitenek számukra, tanácsokat és felvilágosításokat adnak. A levéltári kiállítások szervezésével a rokonszakmáknak is komoly segítséget adnak a levéltárosok. A 3. pont egy-két vitás kérdésre is kitér. Pl. a kéz<* irat fogalmát átengedik a könyvtárnak. Kimondja, hogy a céhek regisztraturái is levéltári anyag. Végül kimondja, hogy a levéltárosképzésnél a muzeumokat ismertető előadásokat is fel kell venni. Nagy István UJ KIADVÁNYOK A SZOVJET^^ LEVÉLTÁRAK MUNKÁJA Az Isztoricseszkij Arhiv 1957. évi 2. számában K. G. Mityájev és V.N. Avtokratov néhány, a szovjet levéltárügy elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó kiadványt ismertet A Mityájev által ismertetett könyvek közül számunkra G. A. Knyazev *Az iratanyag nyilvántartása. A Szovjet Tudományos Akadémia Archívumának tapasztalataiból* cimü könyve és J. N. Szuszlova <A Szovjet Tudományos Akadémia működése során keletkezett levéltári anyag selejtezése.*A Szovjet Tudomá* nyos Akadémia Archívumának tapasztalataiból* cimü munkája érdékes. Az első könyv irója, miután kifejti a nyilvántartás fontosságát részletesen ismerteti a Tudományos Akadémia Archívumában alkalmazott nyilvántartási módszert Az archívumban listát vezetnek az ott őrzött fond okról és gyűjteményekről. A fond okát arab számmal, a gyűjteményeket római számmal sorszámozzák. Ezenkívül minden fondról és gyűjteményről kartotékot fektetnek fel. Arról a fondról, amelyben csak egy sorozat van és igy csak egy repertórium, - egy kartotékot készítenek, ott viszont ahol több sorozat és igy több repertórium van, egy összesítő és több alkartotékot készítenek: az utóbbiak valamivel kisebb formátumúak, úgyhogy a fondok összesítő kartotékai kiugranak a többi közül. A kartotékokba az ideiglenes adatokat ceruzával jegyzik be. A nyilvántartás céljait szolgálja még a minden egyes fondról és gyűjteményről vezetett dosszió is. ' Mityájev hiányolja, hogy a szerző nem tér ki arra. milyen módszerrel történik a nyilvántartás a rendezetlen anyagok esetében. / / ' ' 570