Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Halaga, R. Ondrej: Kassai városi könyvek, 1394–1737: Práce Archivu mesta Košic, zv. 3. / 518–549. o.

e) A tanács ülésének jellege és a jelenlevők jegyzéke A tanács üléseinek napjait kéréseket tárgyaló (Bettstag, dies supplicationum, petitionum vagy rogationura) és bírósági napokra (Richtertsíag, iuridica, dies iudiciariorum) osztották Fei. A napok ilyen megállapítása azonban csali akkor válik lehetővé, ha a bejegyző nem szorítkozik csupán a bejegyzésekre, hanem a beírásnál híven ragaszkodik a tanácsko: vekben vagyis a makulatóriumokban ez már a XVI. század harm ;ás menetéhez. A kis városi könj adik negyede körül megtörténik% A .égi tipusu tisztázott város'i könyveknél (Liber civitátis maiör) kivétel az, ha a nap jellegére vonatkozó adatot találunk. (Actum die iuridica...) * Az ujtipusu tisztazatokban (Protocolla) pedig a XVI. század elejétől járul még hozzá a nap jellegének megjelöléséhez az igazolási nap is (dies aítestationum). A pontosan, meghatározott napokon tartott üléseket rendes üléseknek (sessio-ordinaria) nevezték. Amennyiben a körülmények ezeken kivüli üléseket ié szükségessé tettek, akkor azok mint rendkívüli ülésekéi sessio extraordinaria) vannak feltüntetve. A reggeli tanácskozások 4~5 órakor (quarta hóra matutina), de néha még 3 órakor is kezdődtek. Délután pedig 1 órától (prima hóra) kezdődőleg üléseztek. Olyankor, amikor a tanács ( bíróság) szabályszerű ülése a rendkívüli körülmények következtében elmaradt, a bejegyző ezt feltünteti. • A tanácsülésen a következők vettek részt: 1, a tanácstagok (fűit frequens senatus) ; 2. a tanácstagok, a néptribun vagyis a formund (fűit frequens senatus cum tribuno plebis) ; 3. a tanácstagok, a tribunus és az idősebb közösség tehetősebbjei (fűit amplissimus senatus, Tribunus Plebis et nonnulli potiores ex Communitaíe Seniori (1667.) * 4. a tanács, a tribunus és a közösség öregebbjei (fűit frequens amplissimus Senatus cum Tribuno Plebis) ; 5. a tanács, az egész választott közösség és a tribunus (senatus et tota electa communitas cum tribuno plebis); és 6. a tanács a választott közösséggel és a községi funkció nélküli polgárok (nigra communitas). Néha a jegyzékből az is megállapítható, hogy .-a közösséget csak a tanács ülésének menete alatt bocsátották be (intrat communitas). Minthogy a tanács tagjainak jelenléte magától értetődő volt, azért a régi ProtocoHum okban ezt fel sem tüntetik, hanem csak a közösség jelenlétére utalnak (praesente communitate). Emellett azonban nem feledkeztek meg a tribünök távollétéről sem. 76 A tárgyalt ügyek fontossága néha különféle követségek fogadását is megkövetelte. f) A bejegyzések viszonya a makulatóriumban és a purumban Már abból, hogy a makulatórium szerves kapcsolatban volt a tanácskozásokkal, világosan következik az, hogy a makulatórium hívebb képet ad a tanács egyes üléseinek menetéről és jellegéről, mint a tisztázott városi könyvek. Tény az, hogy a makulatórium is annak az alapelvnek az alapján készült, hogy csak a legszükségesebbeket kell leirni (Maximé necessaria sünt scribenda). Nem tartalmazza tehát mindazt, amiről a tanácsülésen tárgyaltak. A tárgyalások és a makulatóriumi bejegyzések letisztázása közötti időbeli különbség, valamint különösen az a szempont, ahogyan a városi nagy könyvekre tekintettek, az említett elv még teljesebb érvényesítésére adott lehetőséget A mákulatóriumból elsősorban a purumba való bemásolásra kijelölt bejegyzések egyes fajtáit választották ki. Külön vezették az adósságok bejelentését tartalmazó purumot (Liber arestationum inhibiüonum, Vorbotbuch). Alapvető részt alkottak a bírósági bejegyzések. Ezért gyakran csali a következő cim alatt vezették őket: iudiciale, Acta iudiciaria. Ezekhez legközelebb az adás-vételi szerződések, végrendeletek és különböző feljegyzésre méltó ügyek könyvei (ínscriptiones) állanak. Külön tisztázták a község kötelékébe felvett uj tagok jegyzékét (Liber neocivium, Ius concjvitatis, Bürgerrecht). 530