Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Halaga, R. Ondrej: Kassai városi könyvek, 1394–1737: Práce Archivu mesta Košic, zv. 3. / 518–549. o.
H a I a g a, R. Ondrej: AJ^£5*L V . A R 2?H^SJM JéMi*á2Ml (Práce Archivu mesta Kosíc, zv* 3,» Kosíce 1956.) I. Bevezetés A kassai városi könyvek rendezéséből származó e megjegyzések közzétételével mind az e köteteket forrásanyagként használó kutatók, mind pedig a. más levéltárakban rendezési munkálatokat végzők szolgálatát tartottuk szem előtt. A kutatóknak azzal használunk, hogy megismertetjük őket Kassa város jogtörténetének és kancelláriai gyakorlatának alapvető adataival. Az adatok megkönnyítik számukra az e könyvekben található bejegyzések megértését és a bejegyzések, mint forrásanyag felett a kritika helyes alkálin ázását A más levéltárakban rendezési munkát végzőknek pedig az által használunk, hogy a kassai városi könyvek rendezése során elért megállapítások és eredmények arra hívják fel figyelmüket, hogy a városi könyvekkel kapcsolatos problémák megoldása saját levéltáraikon belül is lehetséges. A kassai városi könyvek problémájával közönségünknek annál is inkább érdemes megismerkedni, mivel olyan város könyveiről van szó, amely a feudalizmus korában jelentősége szempontjából megelőzte a többi szlovák várost. A magyarországi városok sorában Mátyás király uralkodásáig a második helyet foglalta el: mindjárt Buda után következett. Attól kezdve pedig egészen a XVIII. század elejéig Pesttel vívott küzdelmet a második helyért. Középkelet-fiurópa kereskedelmében és a keletszlovák városok koncentrációjában hasonló szerepet töltött be m,int Nyugat* Európa kereskedelmében és a hanzavárosok koncentrációjában Lübeck, Hamburg és Bréma. Kassán, mint a Tiszán inneni részek (Cis-Tibiscum, Partes Superiores) fővárosában tartották gyűléseiket a keletszlovák rendek (Status et Ordines Partium Superiorum Regni) és a keletszlovák városok (Quinque civitates Partium Superiorum) : Kassa, Lőcse, Bártía, Eperjes és Szeben. Miként más szempontból éppúgy jogi és kancelláriai gyakorlati szempontból is a szlovák <Pentapolitana» (majd 1651-től,. mikor soraikba Késmárk városát is bevették, a Hexapolitana) városai a kassai mintához alkalmazkodtak. A kassai jog (libertás civium de Cassa) szerint igazgatták magukat, LubiOYjnya.... Szinna, 5 stb. városok is. A kassai városi könyvekről irtak már, de csak egészen röviden. Egy keveset teljes szövegben is közöltek belőlük annak ellenére, hogy a könyveknek csak kisebb része olyan, amelyet a történetkutatás eddig nem használt fel. Az összes városi könyvet azonban a XVI. század eleje óta még sohasem koncentrálták, fogták rendszerbe vagy szedték sorba, * de még csak nem is leltározták őket Teljes és helyes elképzelés tehát nem is alakult ki róluk. Ezért nem is készülhetett róluk olyan irodalmi feldolgozás sem, mely a kassai városi könyvekről mint egységes egészről adhatott volna tájékoztatást. A kutatók is csak esetlegesen, találomra meríthettek belőlük aszerint hogy mit tudott róluk az illető levéltáros vagy pedig maguktól mire jöttek rá. Ezt az esetlegességet tükrözik a városi könyvekről szóló általános és közvetlen megállapítások is. É megállapítások annyira hiányosak, hogy még a városi könyvek azonosságának megállapításához sem elégségesek. A könyvanyag nyílvantartottságának és gondos elhelyezésének hiánya, (szemben az öklevelekkel és levelekkel) áldatlanul hatott a kassai városi könyvek megőrzésére. A megrongálódásokon kivül nem egynek az elveszését és az eredeti egység széthullását is e hiányosság rovására kell írnunk. Kassa város levéltárának három rendezője és leltározója közül csak a középkor legvégén (1503-1512) élt rendelő, Scheutzlich János nótárius vette figyelembe a városi könyveket is. Az újkori rendezők, Schwartzenbach és Schram a városi könyvek leltározását teljesen elhanyagolták. Egyes könyveket azonban teljesen esetlegesen az oklevelek és levelek leltárába vettek föl 518
