Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Rugyelszon, K. L.: A tárgyi tematikai feltárás szovjet tapasztalataiból: a tárgyi tematikus katalógus történetéből a szovjet levéltárügyben, 1918–1944: Trudü Tom. V. / 501–517. o.

megszervezése leié. Számos téma esetében az 493-t végéig és 4932 elejéig mind a központi és területi -levéltárakban, mind az OSZSZSZK Központ Levéltári Igazgatóságánál meg is történt Klassziíikátorok össze áll itás&al is loglalkoztak már. A klassaifikátor a katalógus terve, annak váza. A Központi Levéltári Igazgatóság és a központi állami levéltárak fondjaiban tucatnyi kísérletet láthatunk ilyen, a dokumentumanyag meghatározott tematikai csoportjaihoz alkalmazott váz elkészítésére. Ezek során számos klassziíikátor terve készült el, melyek a katalógus kialakítása felé vezető utak és módszerek keresését mutatták. A tárgyi-tematikus katalógusok megszervezésének e második korszakban 4931 és 4932 volt a legintenzívebb és legcélratörőbb esztendő. A Központi Levéltári Igazgatóság kapcsolata egyre jobban erősödött a dokumentumanyagok iránt érdeklődő szervezetekkel és igy jobb katalógusokra volt szűkség. A levéltárak munkájától a szocialista épités, az ipar. mezőgazdaság, tudomány és művészet terén komoly kérdések megoldása függött Az állami levéltárakkal a Kommunista Akadémia, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, a Marx-Engels-Lenin intézet, a •Polgárháború Története* és a tGyárak Történetei szerkesztőségei sorban felvették a kapcsolatot Gorkij lelkesülten vett részt a dokumentanyag kiadási munkájában, igy a Polgárháború Története és a Gyárak történetének kiadásában. E kiadványok anyaga gyűjtésére vonatkozó levelel és cikkei a központi és helyi lapok hasábjain jelentek meg. Gorkij egyik levelében, melyet az OSZSZSZK Központi Levéltári Igazgatósághoz intézett,helyeselte, hogy a Központi Levéltár kiadáshoz készítse elő a polgárháború történetére vonatkozó dokumentumokat és hangsúlyozta, hogy e munka helyes megszervezése elősegíti a ^Polgárháború Történeté*-nek Jobb megírását. De nem kevesebb figyelmet szenteltek a levéltárak az ipar és általában népgazdaság megkeresése alapján történt dokumentum-feltárásban, Igy, az OSZSZSZK levéltáraiban (a moszkvai és leningrádi központi levéltárakat nem is számítva 4929-32 között ipari és népgazdasági intézmények és szervek felkérésére 400 000 dokumentumot tártak és vettek kartonra. A tematikai íeltárás munkája egyre nagyobb méreteket öltött Ezt nemcsak a fenti számadatok, hanem azon témák számának növekedése is bizonyítja, melyekre vonatkozólag feltárás folyt Igy. 1927-28-ban íeltárás folyt 200 témáról; , 4929-ben » 250 » ^ 4932-ben * több mint 4000 témáról. Különösen komoly növekedés tapasztalható a műszaki-gazdasági jellegű dokumentumok feltárása terén, 1934-ben a Levéltárak Közponü Igazgatósága 43887 javaslatot tett a gazdasági szerveknek, 4932-ben pedig 34547-et. Egy év alatt a növekedés több mint kétszeres. A korábban szokásos «feleltünk a felkérésre* kifejezés helyett 4932-ben már gyakrabban találkozunk a •javaslatot tettünk* formával Ez azt mutatja, hogy a dokumentumanyagok feltárásában a levéltárak egyre inkább kezdeményező szerephez jutottak. Sőt; az előző évektől eltérően, ekkor már azzal is találkozunk, hogy a levéltárak kezdeményezésére történő dokumentumleitárás nagyobb volumenű a szervek és intézmények tervszerű megkereséseire történt feltárásokénát E kérdést érintve azonban a levéltárak nagy eredményei mellett az ez években elkövetett komoly hiányosságokra is rá kell mutatnunk. E hiányosságok közül a legsiiyosabbak,_ameIyek felett nem térhetünk napirendre, a következőéi: voltak: 4, Nem volt valamennyi levéltárban egységes dokumentumanyag feltárási terv; 2. A katalógus elkészítéséhez nem voltak egységes elvek; 3. A feltáró munka •összefüggő* volt. 544