Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Rugyelszon, K. L.: A tárgyi tematikai feltárás szovjet tapasztalataiból: a tárgyi tematikus katalógus történetéből a szovjet levéltárügyben, 1918–1944: Trudü Tom. V. / 501–517. o.

Első periódus (4948-4928) A dokumentumaíiyagok tematikai feltárásának és a katalógus elkészítésének kísérletei a szovjet levéltártudományban már állami levéltáraink működésének kezdete óta megfigyelhetők. Moszkva és Pétrográd levéltárai már 4918-ban tematikai feltárást folytattak. Kezdetben azonban ez a munka csak némileg hasonlított a levéltárak korszerű gyakorlatában, később meggy őkeresedett telfogásh.02. Széles körben elterjedt volt a summáris feltárás. Ez feltételezi a valamely kdrdésre vagy rokon kérdések csoportjára vonatkozó őrzési egységkomplexum meghatározását. EzJ a feltárást gyakran kisérte az. hogy a feltárt dokumentumokat kikölcsönözték az érdekelt szerveknek, A summáris feltárás primitív volt, nem hatolt el a konkrét egyedi dokumentumhoz, szinté soha sem rögzítették a feltárt dokumentumok leltári formájában. Az egyes anyagcsoportok értókét az őket létrehozó szervek londjainak és hatáskörének általános értéke szerint döntötték el. A summáris feltárással párhuzamosan azonban már folyt dokumentumok részletes feltárása is. Ez az eljárás már feltételezte az egyes konkrét problémákra vonatkozó dokumentumok szigorú megválasztását. Rendszerint a dokumentumoknak ez a tematikus kiválasztása befejeződött a levéltáron belüli tanulmányozásukkal, végűi pedig a feltárt anyagok tartalmáról kivonatot készítették. A summáris feltárást inkább az ipari és műszála szervek és szervezetek felkérésére végezték, a részletes feltárást pedig az általános történeti jellegű megkeresések alapján. így. például részletes feltárás folyt a nemzetközi kapcsolatokat illetőleg érkezett megkeresések elintézésé alkalmával. A történeti kutatásokhoz szükséges dokumentumanyagok feltárása terén a tematikai feltárás első szakaszában meg kell említenünk az Orosz Kommunista (Bolsevik) Párt Központi Bizottsága Párttörténeti Intézete ós helyi szervei felkérésére végzett, a Kommunista Párt történetével és Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kapcsolatos tematikára vonatkozó széleskörű munkát, A Párttörténeti Intézeten kivül a Központi Levéltártól felvilágosítást kértek a Kommunista Akadémia, a Forradalmi Múzeum, a Vörös Professzura Intézete és a tájtudományi szervezetek. így, 4925-ig a levéltári szerveknek a dokumentumanyagok feltárására irányuló munkája a történelmi kérdések terén a következő témákra vonatkozólag öltött hatalmas méreteket: Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az Osszszövetsógi Kommunista (Bolsevik) Párt története, munkásmozgalom a cári Oroszországban, a cárizmus bel- és külpolitikájának története, az orosz ipar fejlődése, a forradalom a cári (Oroszországban, parasztmozgalom, a dekabristák felkelése. A feltárás tematikája azt mutatja, hogy a feltárt dokumentumok között komoly helyet foglalnak el a Központi Levéltári Igazgatóság dokumentumpublikációinak témáira vonatkozó anyagok. Mint ismeretes, a Központi Levéltári Igazgatóság már 4922-ben nagy kiadói munkásságot folytatott, s az általa meghatározott feladatokra vonatkozó dokumentumok feltárása jelentős helyet foglalt el a levéltárak munkájában. > Országunkban a tervezés fejlődésének megfelelően egyre inkább szükségessé vált a műszaki és gazdasági jellegű dokumentumok felhasználása. A dokumentumanyagok fontosságát és felhasználásuknak a népgazdaság építésében nélkülözhetetlen voltát először 4924-ben a termelőérők fejlesztésével foglalkozó Osszszövetsógi Kongresszuson hangsúlyozták. A kongresszus határozataiban hangsúlyozna, hogy célszerű a dokumentumanyagokhoz folyamodni uj munkamódszerek megszervezése eseten, továbbá ha hasjznos ásványkincsek kitermelését tervezik, vagy ha nagy gyárakat szándékoznak építeni. Amint már arra rámutattunk, a Levéltárak Központi Igazgatóságának és az állami levéltáraknak gyakorlata a műszaki-gazdasági jellegű dokumentumok feltárásának első szakaszában summáris volt és a szerveknek egész anyagcsoportokat adtak ki kölcsön. így. a Szovjetunió Mezőgazdasági Népbiztosságának engedélyével kikölcsönözték a helyi földművelési szerveknek a, régebbi kormányzósági földmérési levéltárakat A köztársasági és területi Mérnöki Igazgatós ágaknak n 505