Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Rugyelszon, K. L.: A tárgyi tematikai feltárás szovjet tapasztalataiból: a tárgyi tematikus katalógus történetéből a szovjet levéltárügyben, 1918–1944: Trudü Tom. V. / 501–517. o.

A dokumentumanyagok katalogizálásánál löleiadat az. hogy a levéltár íondjainak tartalmát a dokumentumok Jelegének és valamely konkrét katalógus rendeltetésének megfelelően, a legcélszerűbb m^den feltárjuk. A -katalógus a dokumwitumanyagok tematikai tartalma feltárásának leghathatósabb eszköze és lehetővé teszt a dokumentumok gyümölcsöző felhasználását nemcsak a szovjet tudomány érdekében, hanem szocialista hazánk; egyéb áljjami feladatainak szolgálatára is. Ezért levéltárainkban a katalógusok, főleg a tárgyi-tematikai katalógusok keletkezése azon periódusban történt, mikor a levéltárak előtt különösen élesen Jelenfeezett a közreműködés kérdése, a szocialista építés feladataiban - mégpedig olyan dokumentumok feltárásaival, amelyek felhasználhatók a tudományos, kutató, tervező, épitő és egyéb munkák olcsóbbltására és határidőik rövidítésére. Ez az időszak az első ötéves tervek ideje volt, /". • . . • A szovjet levéltárosok, akik i929-ben a tárgyi tematikus katalógusok készítését megkezdték, hatalmas munkát végeztek a dokumentumíondok tartalmának feltárása terén. A katalóg-uso-k készítése azonban nem terjedhetett el eléggé mindaddig, míg be nem fejeződöíi a levéltárak rendezése és nem készültek el az Állami Levéltári Fond valamennyi dokumentumánál! leltárai, Jelenleg, amikor az Állami Levéltári Fond dokumentumanyagának rendezése lényegében befejeződött, a a szovjet levéltárosok előtt a levéltárak tartalmának minél szélesebb körű feltárásának feladata áll. a dokumentumanyagok katalogizálásának problémája igen nagy fontosságúvá válik, így a már felhalmozott, tapasztalatok tanulmányozása e probléma megoldásának egyik előfeltétele. + + + A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme lehetővé tette hazánkban a levéltárügy gyökeres átalakítását és tudományos megszervezését. A szovjet állam, miután átvette, a dokumentumanyagokat, biztosítani tudta azok védelmét A hatósági irattárakba politikai biztosokat irányítottak, akiknek feladatává tették a dokumentumanyagok a pusztulástól és szétszórástól való védelmét. A történelmi levéltárak számára ezért e célból speciális védleveleket állítottak lei. A levéltárügy építésének megszervezését hazánkban a szovjet kormány dekrétumai rendelték el, Lenin aláírásával számos dekrétum Jolent meg, melyek a levéltárügy számára elvileg egészen uj rendszert alakítottak ki. Ezek a dekrétumok biztosították a proletariátus számára a dokumentum értékek teljes birtokát és lehetővé tették felhasználásukat a szocialista állaim megszilárdítása érdekében. Míg a cári Oroszországban és a kapitalista országokban az uralkodó osztály&k a dokumentumanyagokat a dolgozó : tömegek kizsákmányolására és elnyomására használták fel, addig a szovjet államban - a történelemben először - a dokumentumokat a dolgozó nép szolgálatába állították, hatalmának megerősítése és a proletár-diktatúra megszilárdítása végett. A szovjet dekrétumok megmutatták az egész világnak, hogy az ifjú szovjet állam milyen nagy figyelemmel van hazánk történelmi múltja és annak dokumentumöröksége iránt Az Orosz Szocialista Szövetségi Tanácsköztársaságok népbiztosainak Tanácsa Lenin által aláirt 1018. június 1-i igen fontos dekrétuma tA levéltárügy újjászervezéséről és központosításáról* megszűntette a kormányszervek mint hatósági levéltárak működését. Minden dokumentum anyag a szovjet állam tulajdonába ment át és az Egységes Állami Levéltári Fond alkotórészévé vált. A dekrétum 7, cikkelye a levéltárügy központosításáról szól «A Jobb tudományos felhasználás érdekében, továbbá a jobb őrzés és költségcsökkentés cédából, az Állami Levéltári Fond egyes részeit a levéltárügy központosítása elvének megfelelően lehetőleg egyesíteni kell.