Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Szedő Antal: Az NDK II. levéltári kongresszusa Lipcsében / 482–486. o.

rákról Ezek olyan kisvárosok és községek irattári anyagát egyesitik magukban, mélyek nem képesek levéltárat fenntartani vagyis ahol az anyag veszélyeztetett. A körzeti levéltáros leiadata az előadó szerint a helytörténet művelése, útmutatók, repertóriumok készítése. A körzeti levéltárosok az elmúlt 7 év alatt rengeteg munkát végeztél?, de a fejlődés ezen a téren nem kielégítő. El kell érni. hogy a körzeti levéltáros államilag vizsgázott levéltáros legyen; a körzet területén lövő üzemek iratanyagát is a körzeti levéltárba kell vinni. A körzeti levéltárban proveniéncla-osopprfok kialakítását tanácsolja. A íault év végén a körzet alá rendélt város.ok és községek számára rendeletileg egységes irattári tervet vezettek be/ ez Jó hatással lesz az iratok rendjére. Ugyanilyen egységes selejtezési ügykörjegyzék volna, még kiadandó, annál inkább, mivel helyszűke van a körzeti levéltárakban. ' A vitában Reidl kérte, hogy tegyék lehetővé a tapasztalatcserét a kerületi levéltárosok számára. A hivatalokat kötelezni kefl iratanyaguk szabályszerű időközökben való átadására. Egységet kell teremteni a Jogszabályok terén. A selejtezésekből befolyó összegért ledőlemezt kell vásárolni, Hemmersdorf kérte a Központot, hogy a minisztériumokban hasson oda, hogy az üzemi irattárakban legyen rend. Megáljapiíja, hogy a selejtezésekkel baj van, nem Jut rájuk idő, kevés a létszám. Heuser azt indítványozta, hogy elyan körzeti levéltárakba, ahol sok rendezetlen anyag/van, máshonnan Jöjjenek segíteni. Nála 4300 lm irat van, éz sokára le® rendezett állapotban,, Schwerdtíegerné azt kívánta, hogy a körzeti levéltárak kerüljenek el a tanácsoktól és tartozzanak a Központhoz, önálló költségvetéssel. Június 27*én délután került sor a levéltárosképzés megvitatására. A referátumot dr. Lötzke tartotta,, a potsdami Levéltártudomány Intézet igazgatója. Levéltárosképzés terén a Központ 3 célt tartott szem előtt: d. egységes kiképzési rendszer a levéltári munkák különböző fokozatai és a levéltárügy különléle ágazatai számára; 2, az utánpótlást központilag kell megoldani; 3. végül a szakmai kiképzés melelt világnézeti nevelést is kei 1 adni. Az Intézet eredetileg 2 éves képzést adott ma a képzés ideje 12 hónap (az egyetem elvégzése után természetesen). Ehhez jön 4 hónapi vizsga-időszak. Az eredeti tantervet kibövitet{ék közigazgatási ismeretekkel s a nemzetközi leVéltárügyre vonatkozó adatokkal. Tervezik a gazdaságtörténet beillesztését a tantervbe. Sikerült elkerülni azt a veszélyt, hogy az intézet *Keskenyvágányu» történészekét (Schraalsporhistoriker) neveljen. 4950 óta 53 tudományos levéltárost képeztek ki, ezek közül 45 ma is a levéltári területen működik. N Ami az államilag vizsgázott levéltárosokat illeti, ezek feladata a rendezés, lajstromozás, irattáruk feletti felügyelet, selejtezés. Az ezek kiképzésére fordított idő változaüanul 2 év, a tanfolyamra bocsátás előtt 4 hónapi,, a 2 év között 6 heti gyakorló munka. A hallgatók jó része nő, sokan mennek egyetemre, de nagy a fluktuáció is. Ennek a képzéstipusnak a hibája, hogy túlzott igényeket támaszt viszont a levéltárakban nem mindig tudják felhasználni a szerzett ismereteket. A tanfolyam számára a tanárokat a Központ és a Közppnti Levéltár adja. Sajnos az államilag vizsgázott levéltárosokban a szükséglet nagyon nagy, a tanfolyam az igényeknek csak 2/3 részét tudja kielégíteni. A levelezőkkel baj van (az üzem) és központi irattárák vezetőit szorítják arra, hogy a taníolyamot levelezés utján elvégezzék), nem tudnak a tanulásra időt szerezni. Nem is ambicionálják a levelezők a tanulást mivel anyagi helyzetük nem változik a tanfolyam elvégzése után. Ezért számukra tanfolyamokat fognak rendezni. A vitában dr. Opitz kevesélte azt amit az Intézet nyújtotta kiképzésben a gazdasági levéltáros kap, ö a gazdasági levéltárosok speciális kiképzése mellett van és sajnálja, hogy a szakminisztériumok oly keveiset törődnek a gazdasági levéltárosok képzésével. (Dr. Opitz a gazdasági levéltárügy szervezésénél a szakmai-ágazati elv hive.) í)r. N euss ellené van a speciális gazdasági levéltáros képzésnek. Ellenben az Intézet tantervében szerinte erősíteni kell a gazdasági levéltárakra vonatkozó ismeretek tanfolyamait, a gazdasági iratokra vonatkozó ismereteket, minél több gyakorlattal kell megszervezni. Dr. Schmidt (Drezda) elmondta, hogy ő hallgató volt az Intézetben és a képzést sokkal jobbnak találta, mint az egyetemen. Csak a felvételi vizsgák nívójával nem volt megelégedve. Szerinte alaposabban meg kell nézni a jelölteket Dr. Nissen kérte, hogy az állami vizsgáit tevő levéltárosjelöltek a tanfolyam megkezdése előtt előirt 4 hónapi gya485