Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Szedő Antal: Az NDK II. levéltári kongresszusa Lipcsében / 482–486. o.

A Kongresszus a régi lipcsei városházán (jelenleg múzeum) a város történetét ismertető levéltári anyagból összeállított kiállítás megnyitásával kezdődött juniüs 24-én délután. A Lipcséi Városi Levéltár vezetője, dr. Müller rövid előadásban ismertette a város történetét és a kiállítás felépítés ét. Június 25-őn délelőtt vették kezdetüket a kongresszusi ülések. Dr. Kari Höhnél a vendégeket, Grűnstein belügyi államtitkár pedig a Kongresszus résztvevőit üdvözölte.-Lipcse polgármesteré, Uhlich a város nevében üdvözölte a Kongresszus résztvevőit., majd a külföldi delegációk vezetői tartották, röviá üdvözlő beszédeiket. \ • Ezután került sor dr. Höhnél beszámoló jelentésére, melyet teljés terjedelmében közlünk. ugyanaznap délután került sor dr. Schilfert előadására, melyet a szerző távolléte folytán dr. Nissen olvasott fel A szerző a levéltárosok és történészek kapcsolatait: targyalta.. A szerző szerint az együttműködést elsősorban a levéltárosok képzésének uj módja és a Levéltári Tanács nyújtotta lehetőségek biztosítják. Mit kivan a történettudomány a német levéltárosoktól? Elsősorban minél több levéltári útmutatót, dé ugyanakkor bizonyos fontos témákra speciális leltárakat is, mélyek felsorolják a témára vonatkozó forrásokat (pl. munkásmozgalom). Fontos lenné minél több forráskiadvány ós a levéltárosokra vár dr. Schilfert szerint a helytörténet müvelése is. A levéltárosok viszont azt várják a történészektől, hogy többet üljenek a levéltárak kutatótermeiben. Nem helyes egyetemi hallgatóknak olyan feladatokat kitűzni ami levéltári kutatással jár, doktori és államvizsgái értekezéseknél jobban meg kell hallgatni a levéltárosok véleményét Ugyanaznap este a lipcsei volt főtörvónyszék épületében (jelenleg múzeum) megnyitották azt a levéltári anyagból összeállított kiállítást, melyet, a szász munkásmozgalom 1830-1918 közti történetére dr. Opitz állított össze. Június 26-án délelőtt dr.Kretzschmar tartotta meg előadását a regionalizmus és centralizmus küzdelmeiről a német levéltárügy fejlődésében. A szász viszonyokból indult ki, ahoj a 30-as években a Landeshauptarchivban összpontosították az anyagot. Persze a helytörténeti loitatók ragaszkodtak ahhoz, hogy az anyag elérhető közelségben maradjon, ezért filiajékat kellett létesíteni (Bautzenben, Lipcsében pl.) vagyis nem minden anyagot gyűjtöttek be az országos levéltárba, ami férőhely hiányában lehetetlen is lett volna. Ugyanez a folyamat ment végbe egész Németországban is; az anyag részben a nagy országos levéltárakban koncentrálódott, részben, nagymultu városokban, a helyén maradt, illetőleg ide kisebb területek anyaga koncentrálódott. A szerző nézete szerint a centralizálásnak hatása, van és a két elvnek, a regionaiizmusnak és a centralizmusnak egymás mellett van létjogosultsága. Ezután dr. Gringmut- Dallmer tartotta meg előadását a gazdasági levéltárak problémáiról. Elmondta, hogy az igazi gazdasági levéltárak értékét még nem Ismerik, csak a bennük őrzött iratok mennyiségét, terjedelmét Viszont kisebb üzemeknél inkább irattárakról van szó- A relhivás tehát jogos követelmény. Persze ez a levéltáros képességeitől függ. Nagy hiányosság az. hogy üzemi levéltáraknál sok minden nincs még szabályozva (pl. a levéltárosi állás betöltése). Rámutatott arra. hogy az állami levéltárakban s,ok gazdaságtörténeti vonatkozású anyag van (pl. a merkántilizmusra vagy a bányákra). De a XIX. századra is van anyag, pl. az ipar rendészeti iratokban. Ezekután rövid áttekintést, adott a gazdasági levéltárak történetéről. A legrégibb forma a tulajdonosok családi levéltára (pl. a Fuggereké). Csak % XX. században beszélhetünk üzqmi levéltárakról A kapitalizmusban féltékenyen őrködnek as üzleti titok felett. így loitatók nem használhatlak a levéltárakat, sőt egyes esetekben meg is semmisítik „a levéltárat mint azt a frankfurti líotscihiklpk tették Németország vezet a gazdasági levéltárak létesítés énen. Az az elv, hogy a levéltár az üzem emlékezőtehetsége, hatott, először Kruppék majd a Siemens cég létesített üzemi levéltárat. A német példái követte Svájc. Dánia. Az Állammal szemben táplált, gyanakvás azonban vontatottá tesz} a fejlődést, a kapitalista államokban. 483