Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Höhnel, Karl: Az állami levéltárak fejlődése az 1951. évi weimari levéltári kongresszus óta és munkánk perspektívái a második ötéves tervben: beszámoló a Német Demokratikus Köztársaság levéltárosainak 1957. június 25-én Lipcsében tartott II. kongresszusán / 463–482. o.

VII. Ö s s z n é m ét munka Hölgyeim és Uraim ! Amint az emui&} két esetben meg lehetett győzni nyugatnémet kollegáinkat lellogásuk helytelenségéről. - ugy járul hozzá levéltárosaink munkájának tudományossága döntő módon ahhoz/ hogy ma levél tár ügyünk az össznémet levéltári életben megtisztelő helyet foglalhat el. Ehhez fognak hozzájárulni a továbbiakban azok a szakmabeli kapcsolatok, és azok az elmélyülő személyes kapcsolatok is. melyek a nyugatnémet levéltári napok látogatása utján. 1953 óta a Hanza-történelmi társulatban való együttműködés vagy a tájtörténeti kutatás révén kialakultak. Azok a látogatások is. melyeket nyugatnémet levéltárosok, mint levéltáraink vendégei vagy szakoktatási intézményeink vendőgdocensei tettek nálunk - s természetesen megfordított viszonylatban is - nagyban hozzájárultak az utóbbi évek alatt az össznémet keretben elfoglalt helyük megszilárdításához. Levéltáraink is. mint közvetítők a szocialista államok levéltárai és a Szövetségi Köztársaság között, egyre nagyobb hatást gyakorolnak a keleteurópai szakirodalomból Átveti és nyugatnémet folyóiratokban közzétett recenziókkal. Erre vonatkozólag 1956 óta szilárd megállapodások vannak érvényben az illetékes szerkesztőségek között Az Állami Levéltárigazgatás a teljes egyenjogúság és viszonosság feltétele mellett továbbra is támogatni fogja az össznémet munka minden törekvését. VIII. Külföldi kapcsolat Levéltáraink tudományos munkájának. - amely nem csak kiadványokban keres megnyilvánulást, hanem pl, a felek tudományosan pontos felvilágosításában is. -r szintén döntő része volt abban, hogy köztársaságunk levéltárügye nem csajc egész Németországban, hanem egyre'fokozódó mértékben külföldön is elismerésre talál. 1953-ban még alig voltak a külfölddel közvetlen írásbeli kapcsolataink, s nagyon ritkák voltak a személyes szolgálati érintkezés esetei is. Ma már az irodaimat illetően csereviszonyban állunk csaknem minden európai és sok Európán-kivüli állammal. - s ebben a mi Archivmitteilungenünk játssza a legfontosabb összekötő kapocs szerepét. Ezenkívül szoros kapcsok fűznek bennünket a világbéke táborának államaihoz, különösen a Szovjetunió, a Lengyel- és a Magyar Népköztársaság és Csehszlovákia levéltári igazgatóságaihoz. Az itt elsőizben jelen levő román kollegák bizonyára segítségünkre lesznek abban, hogy a Román Népköztársaság levéltáraival is kiépítsük a szoros kapcsolatot Mindezeken kivül tudós levéltárosaink külföldi utjai személyes kapcsolatokat teremtettek Franciaország, Ausztria. Olaszország. Jugoszlávia és Svédország levéltárosaival. Örülünk annak az elismerésnek, amelyben nagy állami levéltáraink, a Német Központi Levéltár és a tartományi főlevéltárak részegültek akkor, amikor -1956 őszén felvették őket a Nemzetközi Levéltári Tanács tagjai közé. Ez lehetővé teszi majd további kapcsolatok kiépítését, nagy mértékben szélesitenj fogja látókörünket és szakmánk területén köztársaságunk nemzetközi helyzetét is meg fogja szilárdítani. Ezért továbbra is törekedni fogunk a nemzetközi tudományos együttműködést elmélyíteni és közös szakmai érdekeket szolgáló egyezmények kötésével igyekszünk még szorosabbra fűzni kapcsolatainkat különösen a baráti államokkal. Folytatni fogjuk a nemzetközi levéltárügyi szervezetben kifejtett együttműködésünket, s mint eddig, nyitva fogjuk tartani levéltárainkat komoly tudományos kutatások céljaira a nemzetközi tudományosság előtt De lehetetlenné fogjuk tenni a kutatást olyanok számára, akik meg akarják kisérelni. hogy levéltáraink forrásanyagait békebontó katonai célokra használják ki. 478