Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Oltvai Ferenc: Állami gazdaságok ügyvitele és iratanyaga / 35–49. o.

Az üzemegységek, a majorok megtartották régi elnevezésüket, - a számukat és helynevüket. Vázrajzunk feltünteti az üzemegységekben a szántóföldi művelésen kivül folyó törzsállattenyésztés fajtájának felsorolását is. A hat üzemegységhez, Ahol a törzsállattenyésztés és növénytermelés folyik,: hetedik üzemegység a Faiskola, a kertész irányítása alatt. Az üzemegységek élén az üzemegységvesetők állnak, beosztott agronómusok és állattenyésztők, adminisztrátorok és béresők, ralo tár- vagy készletkezelök egészítik ki a vezetést. Az üzemegységekben a törzsállattei

1 vesztés fajtájának megfelelően állattenyésztő, a növénytermelésnek megfelelően növénytermelő brigádok, - a nyári időszakban a brigádokat munkacsapatokkal erősitik fel. 4, Központi iktatás adminisztráció és irattár. Az igazgató kezelése ben és nyilvántartásában vannak a bizalmas titkos jellegű iratok. Az igazgató helyetteseivei a cso port- és üsemegységvesetőkkel időszakonként tartott ülésekről jegyzőkönyveket készíttet, ezeké* idő rendben rakják le. Az igazgatósághoz érkező leveleket -1957. január 4-től folyószám szerint, azi megelőzőleg csoportszám szerint iktatták. A leveleket a címzettek szerinti -gyűjtőkbe, a címzettek névsorrend jében-helyezik el. Néhány ügyre vonatlcozó iratokat kigyüjtenek. pl. az állami gazdaságokkal foiyó levelezéseket, miniszteri rendeleteket stb. Korábban a kimenő és beérkező leveleket külön kezelték. Az adminisztrátor az iktatáson kivül kiadói és leírói teendőkét is ellát. Jelenleg két év irat anyagát kezeli munkahelyén, az iratokról iktatókönyvet vezet a névsorrendben történő elrakás feleslegessé teszi a mutató készítését A két évnél régibb iratok az igazgatósági épülef padlástéré ben levő irattárban vannak elhelyezve, az adminisztrátor kezelésében. Az irattárban állványok nir>, csenek, a helyiség a világító ablakon keresztül beázik, az iratokat az egyes ügyviteli csoportok rakják le elkülönítetten, - de már összekeveredtek. Csupán a központi iktatásból eredő levelek és a könyvelés bizonylati anyaga fedezhető fel elkülönített elhelyezésben. A könyvelés csupán a két évnél régibb bizonylatait tartja az irattárban, erre a célra 40 db fémlemezből készült többféle mé retü ládát használnak. Az irattárban ezidőszerint cca 50 (irat) fm terjedelmű anyag van elhelyezve. Iratanyag van elhelyezve a központi épülettől távol, a központi anyagraktárban, egy ládában. Ebben a rel>zauadu lás előtti korszakból is találhatók iratok. Az anyag rendesetlen Tudomásunk van arról hogy a gazdasághoz tartozó egyes uradalmakban cselédkönyvek találhatók -1914 előttről. ezek a könyvek Kamarás- és Peregpusztán elkerülték a pusztulást. A birtok többi uradalmában is megvoltak a cse-^ lédkönyvek, de a felszabadulás alkalmával a felszabadult cselédség elégette. 2. T á b 1 a t ö r z s k ö n y v e k * A növénytermelés fontos segédeszköze amelyeket üzemegy ségenkint fektetnek fel. Mezőhegyesen a törzskönyvek adatainak összegyűjtése még jelenleg is folyik. Tartalmazza az egyes táblák adatait,, a területet, a föld minőséget, az egyes években vetett növény féleségek megnevezését a ternoseredraényeket trágyázást stb A könyveket 4955. január4=tÖlkö-. telező vezetni. 3 Állattörzskönyvezés: A mezőhegyesi állami birtokon a törzskönyvezéssel a főállattenyésztő felügyelete alatt álíatíajonkint külön•--külön csoportok foglalkoznak. E nyilvántartások célja kettős, egyrészt az állatok nyilvántartása a gazdálkodás anyagi érdekeltsége, másrészt a te nyésztés szempontjából kiválasztandó legértékesebb egyedek kitenyésztése céljából. a) Ló törzskönyvek: A csoport őrizetében 4798. évtől kezdődöleg vannak meg a törzsköny vek, a kötetek folytonosságában hiányosságok vannak amelyeket ezideig pontosan még nem állapítottak meg. A kötetek cca 4 fm-re terjednek, a csoport munkahelyén őrzik azokat A nyivántartásban a csikók, kancák és mének ménesenkinti elkülönítésben vannak felvéve, a ló születése ül. korosbitása, vémhessége leírása adataival. Az egyes ménesekben, egy-egy rajta lovat nevetek. (No nius, Gidrán stb.) b) Szarvasmarha törzskönyvek : A felszabadulás előttről 4 kötet maradt meg, rendszeresen 4950. november 1. óta vezetik a törzskönyveket, de ebből a célból már 4948 óta vezettek leijegyzéseket Jelenleg 24 kötetre terjed az anyag. Egy-egy kötetben egy-egy állatra 40 év eredmé nyeinek a feljegyzésére van hely, A törzskönyvben feltüntetik az állat származását tenyésztési- és termelési eredményeit 3