Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Sárközi Zoltán: Gazdasági levéltárak a földkerekség országaiban / 400–421. o.

^ építési rendjót. Ennél: oka a szigorú hatásköri elkülönítés hiánya, ő is a levéltári kartonlapok alapján történő rendezés hive. Tanulmányában egy részletes szervozoti-felépítési sémát is közöl. . Véleményétől eltérölog az eredeti iratkezelés helyett egyesek Lengyelországban is a termelést óhajtják a rendelés alapjává tenni, mások ugyancsak e helyett a szervezeti fölépítésben szereplő osztályok szerinti szétválogatást ajánlják. ííynkowskának a proveniencián alapuló rendezési elveit elfogadva hangsúlyozni kívánom, hogy a nem regisztraturális iratok is rendszerint szerves képződmények. Egy-két ponton vitába is szállok vele. Szerintem az államosítás non zárja le:a fondot, az üzemmel kapcsolatos földbirtok iratai nem alkotnak külön állagot, a cédula katalógus .alapján történő rendezés túlságosan merev s a szétrakásos módszer gyorsabban rávezet az iratanyagban lévő összefüggések felismerésére. Ez utóbbi módszer elsősorban akkor jó, ha a rendezendő anyag több fondból áll.. Végül az általa közölt szervezeti séma sorrendje nem tükrözi eléggé a vállalatok tényleges felépítését. A lengyel levéltárosok szakfolyóirata, az «Archcion» 4954 óta közöl gazdasági levéltári tanulmányokat. E tanulmányok a kapitalista államok gazdasági levéltáraival, a gazdasági és üzemi iratokkal, azok tudományos felhasználásával általánosságban foglalkoznak. A speciális iratok közül a hitelintézetek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok iratainak ismertetésére került sor. Önálló tanulmány szól a Galíciai Országos Hitelintézet 400 éves levéltárának háborús sorsáról, A varsói Közgazdasági és Ipar szervezési Intézet t iratforgalmi, ügykezelési, irat OD kezelési terv ós őrzési utasítás*-a pedig iratkezelési tervet közöl a gépipari vállalatok számára. M a g y a r o r s z á g o n elsőnek 4044-ben Varró István irt a gazdasági levéltárak problémáiról a «Közgazdasági Szem.le» hasábjain. Hosszú szünet után ,4930-ban Pleidoll Ambrus. majd ugyancsak 4930-ban, 4933-ban s végül 4937-ben Varga Endre foglalkozott általánosságban e kérdéssel egybekapcsolva a külföldön lévő gazdasági levéltárak ismertetésével. A kapitalista korban kiemelkedő munkásság fűződik még fiaith Tivadar nevéhez. Tanulmányai érintik a vállalati irattározás legfontosabb tennivalóit: a selejtezést, az értéktelen iratok külön gyűjtését, a levelezési anyag csoportosítását, a központi Ős osztályirattárak felállítását stb. Közöl több decimális beosztás szerint haladó, de a konkrét vállalat szervezeti felépítéséhez szorosan simuló, jó - bár kissé bonyolult - irattári tervet is. Foglalkozik továbbá a vállalati irattárak technikai felszerelésével, A korra jellemző módon az iratok megőrzésénél nem tesz említést történeti értékükről, a meghagy andóanyag csak az üzletvitel ellenőrzése, a peros ügyekben való bizonyítás és a vagyonváltozás kimutatása miaít érdekli. Szervezeti vonatkozásban a második világháború előtt nem történt semmi említésre méltó. A felszabadulás után a gazdasági irattárak elszigeteltsége a levéltári hálózat kiépítésével változott meg. 4950 októberében a Levéltárak Országos Központjának (LÜK) megalakulásával megkezdődött nálunk is a szocialista levéltárügy megszervezése. Az 1950, évi 29, sz. törvényerejű rendelet IV, fejezet 42. §-ának 4. szakasz d) pontja arról is intézkedett, hogy az állami kerületi levéltárak átveszik a levéltári kerületben székhellyel biró közületi vállalatoknak az ügyintézésükben rendszeresen már nem használt iratait. Ennek alapján kezdte meg működését a LOK-ban egy vállalati csoport, az a mag. melyből később a Központi Gazdasági Levéltár kifejlődött. 4954 tavaszán megkaptuk papíron a volt Pénzügyminisztérium 9 raktárhelyiségből álló irattárát. Ténylegesen azonban csak a IV. emeleti raktárt foglalhattuk el, mert a többit más intézmények birtokolták. Esztendőkig tartó szívós harccal egymásután foglaltuk el a többi raktárhelyiséget is. utolsónak 4957..nyarán a VI. emeletit. 4953. január 4-vel önálló levéltárként megkezdte működését a Központi Gazdasági Levéltár. A Közoktatásügyi Minisztérium S64- 02407/4952, számú leiratában a Levéltárak Országos Központja kezelésében lévő pénzügyi raktárt önálló szervezetté alakította Központi Gazdasági Levéltár néven. Ez a levéltár az ország egész területéről gyűjti, őrzi, kezeli ós a tudományos kutatás rendelkezésére bocsátja az országos jelentőségű ipari, gazdasági vállalatoknak levéltári őrizetbe kerülő, 440 /