Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Komoróczy György: A tizedes (decimális) iktatási rendszer tapasztalatai Hajdú-Bihar megye államigazgatási szerveinél: közigazgatási számrendszer és csoportszámos iktatás, 1949–1956 / 359–397. o.
a hirlapmegvonásokat vagy engedélyezéseket, hanem a sajtómegrendeléseket is? Debrecen város vb. titkársága természetesnek tartotta, hogy a sajtópropaganda egy elbírálás alatt álljon a sajtóüzleti tevékenységgel. Magától értetődik, hogy a 761 szám alatt kellett volna az ügyiratokat kezelni, mert a sajtómeg rendel és végeredményben postaüsleti ügy. Az ügykörjegyzék azonban maga sem utal az ilyen ügyekre s a' tévedés alapja végeredményben az ügykörjegyzék helytelensége. De más eset is bizonyítja a funkció helytelen értelmezését. A Pénzügyminisztérium egyes természetbeni szolgáltatások módosítására vonatkozó rendeletét a debreceni tanács pénzügyi osztálya 349/64-4/1956. sz, a. iktatta. Bár maga a pénzügyi osztály is akkor járt volna el helyesen, ha a 323 alcsoportot használta volna, de még szabálytalanabbul járt el a titkárság, amikor a 319 helyett a 19/154/1956. számot kötötte le. Ezzel az ügyet egy «fenntartott szám» semmitmondó elnevezéssel a személyi ügyek közé sorozta, meglosztotta bérrel összefüggő jellegétől és ezzel meggátolta az irat későbbi visszakeresését. Egy másik ügyben szintén ilyen funkciőtév édesből származó rossz számot használtak akkor, amikor egy dolgozónak a járdaépítések körüli viszszáságokkal foglalkozó panaszát Debrecen város 345-45/1956. Titk. szám alatt iktatta, amely csoport a községfejlesztés számára van lekötve. Bár a járdaépítés valóban községfejlesztés körébe tartozik, de semmiképpen sem tartozik oda a visszaélések kivizsgálását kérő panasz. Jellemző különben, hogy a község fejlesztés ügykörénele nincs önálló száma, holott a sok fenntartott számjegyből egyet föltétlenül igénybe lehetett volna venni. Vagy : Debrecen város titkársága 6163/1962. szám alatt iktatta be egy régészeti szempontból fontos földterületnek védetté nyilvánítására vonatkozó ügyiratot. A megyei tanács ugyanezt a 86-2/1952. igazg. szám alatt helyezte el, bár 863 alatt kellett volna elhelyeznie. De a város teljesen tévesen járt el, mert semmiképpen sem függ össze a földrendezéssel az intézkedés archeológiai védettség érdekében. Egy esetbon a megyei tanács titkársága 666-4/31/1952, szám alatt iktatta a vadászterület bérleti szerződésének felbontására vonatkozó határozatát; ugyanezt az ügyet az igazgatási osztály 915-3/1953. szám alatt kezelte. Egyik tehát egyesületi kérdést, a másik vadászati ügyet látott az iktatraány tárgyában. Ilyen esetekben csakis az Útmutató precízebb volta segíthetett volna ! Nyirlugos község egy földosztással összefüggő ügy darabot 61/1954. alatt iktatott be. Viszont ugyanezt az ügyet a debreceni járás titkársága 104-53/2/1954. sz. alatt vette nyilvántartásba s eszel a bürokrácia útvesztőjébe utalta az iratot a jövő szempontjából. Az adóügyi igazgatás a / 344 alcsoport számával jelölendő. Debreceni járás titkársága mégis 104-8/10/1954. szám alatt vette nyilvántartásba a «községi tanácsok adóügyi munkájának megjavítás árai vonatkozó iratot Hajdusámson község hasonlóképpen rosszul iktatta be a 344 szám helyett az adóbehajtás ügydarabját 115/2/1954. szám alatt A végrehajtó bizottságok által eszközölt dorgálást, figyelmeztetést legtöbb esetben a 115 alcsoportban kezelték, holott a fegyelmi ügyek, mint tárgy, a 145 alá tartoznak. Maga az államigazgatás ellenőrző apparátusa is rájött az iktatásnál tapasztalt ellentmondásokra és hibákra, de ritkábban. A Minisztertanács titkársága 1956. január 16-án vizsgálatot tartott az iratkezelés tárgyában. Debrecen város igazgatási osztálya ezzel kapcsolatban 13/20/1956. sz. a. jelentette a végrehajtó bizottságnak, hogy a vizsgálat során az alábbi helytelen gyakorlatra tettek észrevételt: a tervosztály a selejtezés ügyét 218 alcsoportszám alatt iktatta a 13 csoport helyett; a hirlaprendelést 872 alatt iktatta 31 helyett Valójában ez esetben a 761 lett volna a helyes alcsoportszám s nem a 31. Az útépítési ügyeket 826 alcsoportszám alatt tartotta nyilván 73 helyett A pénzügyi osztály a jutalmakat 258 szára alatt iktatta 147 helyett A kereskedelmi osztály a mérlegbeszámolókat 771 szám alatt 369 helyeit Ez as iktatási hibahalmaz a tárgy helytelen magyarázatának s az igazgatási és tárgyi szempontok összekeverésének volt a következménye ! A tárgy helytelen magyarázatából egészen durva hibák jelentkeztek. A helytelen magyarázatnak vissont nemcsak objektív okai voltak,hanem szubjektív tényezők is közrejátszottak abban, hogy annyira nehézkessé vált az iktatás. Hosszú magyarázatra volna szükség ahhoz, hogy ezek a szubjektív hibák milyen okokból táplálkoztak, hogy sok esetben nagyon helytelen kiválasztás elve érvényes ült 384
