Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Komoróczy György: A tizedes (decimális) iktatási rendszer tapasztalatai Hajdú-Bihar megye államigazgatási szerveinél: közigazgatási számrendszer és csoportszámos iktatás, 1949–1956 / 359–397. o.
f tárgymegkülönböztetés később töröltetett Az 5462 eredetileg az árvaszéki alkalmazottak személyi, ügyeinek volt fenntartva s a mődositás során az 5l62 ta gyámhatóságok ügyviteli ügyéi* részére Jelöjtetett ki. viszont a régebben itt kezelt személyi ügyeket a 0060-0069 számok alá csoportosították. A módosító rendelet, már 1049. december 29-én. tehát mindjárt a kezdet idején megjelent ami szintén arra mutat, hogy nem gondolták Jól át a rendelet tervezői a szükséges tennivalókat Varga állapította, meg. hogy ta? 1949=hen bevezetett un. közigazgatási számrendszer azzal a célkitűzéssel készült, hogy segítsen a polgári korszak öncélúvá nőtt bürokráciájának felszámolásában.* Maga a szerző. Botár Olivér, a számrendszerről szóló kiadvány bevezetőjében arra mutat rá. hogy ta természettudományok terén, azért következhetett be oly rohamos fejlődéá,, mért egységes mértékrendszert, számokkal kifejezhető szimbólumokat képleteket és egységes meghatározásokat használnak az egész világon. A közigazgatási számrendszer esetleg hivatva lehet arra is, hogy egységes fogalom meghatározása, és a szimbólumok alkalmazása, által a közigazgatástudomány ügyét előbbre vigye.t Eltekintve attój, hogy a biológiai tudományok roppant nagyfokú haladásának kapcsolatba hozatala a közigazgatás egészen más jellegű életiejenségehrel erősen erőszakoltnak látszó vulgarizálás, maga a számrendszer fel építés© sea If lelt meg acélnak. Kétségtelenül igaza volt abban a szerzőnek, hogv a rendszámok egyúttal rendeletgyujtök, hatáskörjelzők, a tárgyértékelést egyöntetűvé teszik stb. mégis a sok előny mellett később részletezendő hibaforrásokat rejtettek magukban. Kiáltó optimizmussal hirdette a szerző, hogy t nincs a magyar közigazgatásnak olyan ügye,, melyet megfelelő fiókba be ne lehelne helyezni és nincsen olyan fiók, melyet könnyen és gyorsan meg ne lehetne találni.* Csakhogy; tul kevés triókot* rendszeresített ahhoz, hogy a szocialista államtipus igazgatásában felmerülő ügyeket beleszoríthatta volna különösen azért mert figyelmen kivül hagyta a különböző Szinten mük§dő hivatalok egymástól eltérő funkcióit A levéltárosok részéről joggal merült fel többszörös bírálat a közigazgatási számrendszer ellen s határozottan fején találta a szöget Borsa, amikor megállapította, hogy tlevóltári közreműködés nélkül került bevezetésre 1949/50-ben sok szervnél az un. közigazgatási számrendszer szerint való iktatás*, mint ahogyan «a (Levéltári) Központ tudta és bevonása nélkül jelent meg a 4.78/1951. IX. 30. MT, sz. rendelet, mely általános érvénnyel minden szerv számára kötelezővé tette iratainak csoportszámok segítségével történő iktatását* Persze, túlzás volna, ha minden hibát a közigazgatási szerveknek tulajdonítanánk, mert a levéltárosok körében a rendelet előtt egyetlen tptakozó vagy bíráló cikk sem jelent meg. amely feltárta volna a nem kellő megfontoltsággal terv bevett rendeletek hiányosságait A közigazgatási számrendszer szerkez-etének elemzése során meg kell állapítanunk, hogy az nem volt figyelemmel a kalendáriumi évre, az időegység háttérbe szorult s a tárgyi tagolás rendjének-évtől független kiépítésére törekedett Emiatt az 1950/51. évi iratok folyamatos iktatás! nyertek. Ez elvileg nem lett volna rossz, ha a tárgyi csoportosítás következetes lelt volna; De szerkezeti hibaként kell említenünk azt hogy az államigazgatásban előforduló ügyeket elsősorban az állami főhatóságok, minisztériumok rendjében állapította meg s ezáltal nem figyelt fel a népgazdaság különböző ágazataira, hanem a hivatalszervezetek formáit vette alapul. Az államigazgatás akkori szervezetének megfelelően, a minisztériumok ügyköréből kiindulva. 12 főcsoportot állapított meg. vagyis már az alapkiinduláskor nem az ügyek tárgyi tagolása vezette a szerkesztőket, hanem a szervezeti, tárcabeli hovatartozás. Az Útmutató törekvése az volt, hogy taz ügyeket jelző számok első számjegye egy tárcán belül azonos legyen.* s efzt attól függetlenül hajtotta végre, hogy teljesen azonos ügyek, azonos tárgyak a tárcák közötti érintkezés során nagyon gyakran előfordultak. Ebből a kiindulásból olyan ellentmondás származott, amelyet nem lehetett feloldani, mert azonos tárgyban történő megkeresés más számot kapott az Oktatásügyi Minisztériumban,, mhit pl. a Pénzügyminisztériumban. A szervezeti beosztás a tárcákból kiindulva eljutott az osztályok fogalomköréig, onnét az alosztályokig, majd azokon belül figyelemmel volt az általános szervezeti ügyekre s végül a speciális ügyekre tőrt át A 12 tárcán kivül egy főcsoportot hagyott a külügyekre és egyet az üzemgazdaságra. Együttesen 3500 alaptípusra bontható ügycsoportot ismert a számrendszer, tehát eléggé széles skálán való játékra adott lehetőséget. 374