Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Szedő Antal: Harc a termeszek ellen / 306–307. o.
BgyéhMnt a termeszek társadalmi munkamegosztásban élő állatkák, mint a méhek Vagy a hangyák. Az isopterak rendjébe tartoznak és ez a rend 1200 speciest ismer. A kolónia földalatti fészekben él, innen ás folyosókat a tápláléka, a ía vagy papir felé. A szaporodást szolgáló állatok (király és királynő) szárnyakon repülnek és keresnek földalatti fészket, ahol a tojó naponta 30 000 petét rak le. A petéből kikelő állatkák egy kis része ; a szaporodást szolgáló hím vagy nőstény állat, nagyobb része dolgozó és katona. A dolgozók erős, fürészesszélü állkapoccsal bírnak, ezzel ássák meg a közlekedő ío'.yosókat, ezzel rágják meg a táplálékul szolgáló fát vagy papirt Egyedül a dolgozók emésztőszervei képesek a cellulózét feldolgozni. A katonák és a király-királynő a dolgozóktól késsen kapják táplálékukat, a már átdolgozott cellulózét A katonák hatalmas csápokkal rendelkeznek, mellyel ellenségeik és elsősorban a hangyák ellen küzdenek. Nagy Tejükkel a hangyák által a földalatti folyosókon készített betöréseket el tudják zárni, mialatt a nyilast a dolgozók újból betömik. Szükség esetén ragadós savat tudnak kiválasztani és ellenségeikre lövelni. Ez a sav a fémet, sőt a maltert is oldja. Nem minden faj egyformán veszedelmes száraz fára, élőfára vagy papírra; - a fajok specializálódtak bizonyos táplálékfajtára. A termeszek elleni küzdelem egyik fontos feladata a fajok és szokásaik, táplálkozásuk módjának megállapítása. Általában fényt kerülő, alattomos ellenség. A könyv vagy iratanyag külső burkolatát nem bántja, ezért sokszor jelenléte csak akkor vehető észre, amikor már jóvátehetetlen károkat okozott A védekezés ellenük akár természetes ellenségeik szaporodásának előmozdítása utján, akár kémiai szerek alkalmazásával folytatható, fermészetes eflenségeik a hangyákon kivül egy atka-fé!eség, mely az általa kiválasztott kémiai szerrel százszámra pusztítja a termeszeket. Az egyik legfenyegetettebb ország kétségtelenül Olaszország, mely tengeri kikötői által nyitott kapu a forró égöv e gyorsan akklimatizálódó állatkáival szemben, de a veszedelem fellépett Németországban (Hamburg !), Franciaországban sőt Bécsben is. Elérte általában a 10 C - os izothermát, Olaszországban az Istituto Gallo keretén belül miniszterközi bizottság irányítja a termeszek elleni küzdelmet Az eddig kialakult tapasztalatok alapján -. mint arról a cikk beszámol - építkezéseknél a következőkre kell a termeszekkel kapcsolatban vigyázni: 1. A faanyag nem alkalmasása sem az épületben, sem a felszerelésben. Ha okvetlen kell íaanyagot használni, akkor azt impregnálni kell, alkalmas kémiai irtószerekkel (legjobbak a német Xylamon és a Termiten-Basiieum). 2. Az alap- és külső falakat sima, termeszek által meg nem támadható beton felülettel izolálni kell a talajtól, hogy kénytelen legyen as állatka, amennyiben as épületbe akar hatolni, bisonyos, jól látható felületeken áthaladni. 3. Magát á talajt is meg kell vizsgálni, melyre az épületet emeljük. El kell távolítani az ott lévő fadarabokat ágakat, a talajt az emiitett kémiai szerekkel bőven meg kell locsolni, hogy mélyre hatoljon az irtószer. A cikk írója annak a meggyőződésének ad a cikk végén kifejezést, hogy az összes államok tudósainak egyesitett erőfeszítésére van szükség a termeszek által felidézett veszedelem leküzdésére. Szedő Antal 307