Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Bakács István: A személyi levéltárak rendezésének kérdése / 24–28. o.
Említett tanulmányunkban a kiinduló pont az volt, hogy a családi levéltárak iratai tárgyuknál és keletkezésüknél fogva két részre oszlanak; a család egyes tagjaival, illetőleg a család egyes birtokaival kapcsolatban keletkezett iratok csoportjaira.. így-tehát a továbbiakban külön vizsgáljuk az egyes családtagokkal * tehát a személyi levéltárakban, .«- s külön a birtokokkal kapcsolatban létrejött iratok proveniencia=elvét Az elsőnél a feladat röviden az: hogyan illeszkedett be az irat valamely családtag, személy • ügyvitelébe* (azaz regisztraturájába - tekintet nélkül arra, hogy ennek van-e Írásbeli nyoma) s az iratot tartalmi szempont alapján hogyan találja meg a legkönnyebben a kutató. Talán merész kifejezés egy személy t ügyviteléről*, «régisztraturajáról* beszélni, de véle; menyünk szerint ez volt az alapja a személyi levéltár kialakulásának, s csak ez lehet alapja a rekonstruálás munkájának is. Gyakorlati példával - ugy véljük - kell megközelíteni felfogásunk lényegét: minden embernek vannak személyi okmányai; születési, házassági anyakönyvi kjvonatai, iskolai bizonyítványai, esetleges hivatali pályájával összefüggő kinevezési, kitüntetési okiratai stb. Esetleg van ingatlana, ezzel kapcsolatban birtokába kerül adásvételi szerződés, telekkönyvi kivonat adókF vetési ív stb. Nyilvánvalónak látszik, hogyha kissé is rendszerető ember, a személyi okmányait ka- . pott leveleitől elkülönítve fogja őrizni s az adófizetésről szóló nyugtákat sem fogja összekeverni iskolai bizonyítványaival: ez tehát azt jelenti, hogy az illető személy ezeket az iratokat tszükségléteinek* megfelelően fogja csoportosítani s ez a hivatali stb„ szervek ügyintézéséhez, irattári rendszeréhez hasonló eljárást eredményez. Amiből önként következik, hogy a személyi levéltár iratai éppúgy tszervesen* keletkeznek, éppúgy «beleszületnek* egy összefüggésbe, miként a hivatalszervek iratai a tárgyi összefüggéseket kifejező irattári rendszer iktatószámainak sorrendjébe,Mert a fenti példához visszatérve: ha valakinek ujabb személyi dokumentum jut birtokába, így pl. ujabb házassága révén házassági anyakönyvi kivonat vagy kitüntetése következtében az erre vonatkozó okirat: ezeket a már meglevő személyi okmányai mellett fogja elhelyezni s nem az adónyugták, vagy éppen a villany- és telefonszámlák között Ha hasonlatunk durva is. nézetünk szerint lényegében megadja a személyi levéltárak - s következtetésképpen a személyi levéltárakból összetett csa ládi tevéitárak - proveniencia elvének magyarázatát Ugy hisszük, mindenki előtt világos ennek következtében az is, hogy Eötvös Károlynak országgyűlési képviselői, törvényhatósági bizottsági működésével, ügyvédi irodájával, valamint élbeszéleseivel kapcs latos jegyzeteit, fogalmazványait nem fogjuk egy közös *jegyzetek„ fogalmazványok* csoportba sorolni. Miként azonban valakinek ügyvédi, országgyűlési képviselői, gyámi, újságírói stb. működésével kapcsolatos levetett, fogalmazványait, kéziratait stb. az emiitett tanulmányunkban közzétett táblázat szerint működési körönkint elkülönítve csoportosítjuk, akként írónál, művésznél, tudósnál az egyes alkotásokkal kapcsolatos iratféleségek kerülnek egy-egy tárgyi csoportba. Természetesen a regényekre, színdarabokra, elbeszélésekre stb. vonatkozó iratanyagot műfajon kint nagyobb egységbe foglalhatjuk, azonban a íontos az, hogy a kutató az egyes alkotásokra vo= natkozó mindennemű iratanyagot együtt találja. Véleményünk szerint az egyes családtagok, személyek birtokába jutott ama iratok, amelyeknek jogi tartalma a család többi tagjára III, az utódokra is kiterjed, az illető személy részéről kétségtelenül fokozottabb gondoskodást, következtetésképpen megkülönböztetett kezelést külön csoportokba való sorolást igényelnek és nyernél: is, Ugy a nemesi, rangemelési diplomák, birtokadománylevelek, hitbizománnyal kapcsolatos iratok stb) Az elmondottak alapján le kell szögeznünk.azt hogy a rendezési eljárást illetően valójában nem lehet megkülönböztetést tenni ícsajádi* és «személyi» levéltár között. Minden családi levéltár több vagy kevesebb - de mindenesetre a legkülönbözőbb foglalkozású - személyi levéltárából tevődik össze. A különbség csak ott jelentkezik, hogy a birtokos családok levéltáraiban a birtokok nagyságának megfelelően jelentkeznek a család egyetemét illető birtokjogi, s a gazdasági üzem működése során keletkezett iratok. Feltehető természetesen olyan eset is, amikor a levéltárképző személy iratai között nincs olyan jellegű irat. amely a többi családtagot illetné - nyilvánvaló, hogy ezeket • tiszta* személyi levéltáraknak nevezhetjük - de hozzáfűzhetjük; ezek igen kis számban vannak. Ha a levéltár több személy levéltárából- tevődik össze, akkor már mind nagyobb a valószínűsége annak, hogy azolc25
