Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Kállay István: A levéltárak Svédországban / 289–296. o.
A francia levéltárak tehát feladatuk mindhárom ágazatában nagy eredmények elérésére törekszenek, mert meg vannak győződve arról, hogy «ha az ifjú generációban nincs érzék és kívánság hazája múltja iránt, ha az irattermelő szervek nem viseltetnek bizonyos tisztelettel az áí táíuk nap mint nap termelt iratok iránt melyek a holnap történetének anyagát képezik,, kétséges va jon lesr,nek~e történészek, akik a történelmet megírják és források, melyekből a történelmet meg lehetne irni». (188. old.) A levéltárak előtt álló feladatok hatalmasak, de hatalmas a levéltárosok optimizmusa és hite is» -» fejeződik be a cikk. Bekény István A svéd levéltárügy iránt a nemzetközi levéltári szakirodalomban elismerten magas tudományos színvonala révén a magyar levéltári közvéleményben kezdettől fogva élénk érdeklődés volt megfigyelhető. Sajnos 'az intézményes levéltári kapcsolatok hiánya a II. világháború befejezése óta eltelt időben nem tette lehetővé számunkra, hogy a svéd levéltárügy szervezetéről^ ^projblénái* ujabb képet nyerjünk. A svéd levéltárakat annakidején személyesen is tanulmányozó Vörös Márton a Levéltári Közleményekben megjelent két beszámolója óta magyar nyelven a svéd levéltárüggyel kapcsolatos ismertetés nem készült. Ingvar Andersson, a Svéd Királyság levéltárai főigazgatójának a Stockholmban 1954- ben meg jelent «Librarles and Archives in Sweden* c. kötet 169**201 lapjain olvasható beszámolója, s az abból a svéd levéltárügy mai állásáról kibontakozó kép mindenesetre megérdemli a részletes is mertetést Ami a svéd levéltárak szervezetét illeti a közlevéltárak Svédországban a Kultuszmi nisztérium ellenőrzése alatt állnak. Hálózatuk a nemzeti levéltáron kivül hét kerületi és megyei valamint két városi levéltárat fog össze. A Nemzeti Levél-tár a párizsi Nemzeti Levéltárnak felel meg, v gyis az állam, a ki rályi udvar, és a központi igazgatás Írásos anyagát tartalmazza a legrégibb időktől kezdve, üon doskodik az anyag elhelyezéséről, és a különböze igazgatási szervek, valamint a tudományos ku tatok rendelkezésére bocsátásáról. A nemzeti.Levéltár a legfőbb hatóság a közlevéltárak rendszerében, alatta vannak a terű leti (kerületi és megyei) levéltárak. A Nemzeti Levéltár és a központi Igazgatás viszonya párhu-zamosnak nevezhető, ennek következtében a kerületi levéltárak és a helyi igazgatás viszonya v. parallel; mindegyik levéltár a helyi igazgatás régibb iratait őrzi é* törvényben biztosított felfigyel letet gyakorol saját területén az ujabb - levéltárba még nem került *• iratok megőrzése érdekében A katonai levéltáraknak saját hatóságuk van, a Hadsereg és Haditengerészet Levéltára. A közlevéltáraknak ez a rendszere viszonylag nem régi keletű Svédországban. Alapjait a XX. századeleji törvényhozás rakta le, megállapítva a levéltárak tagozódásának alapelveit Az első kerületi levéltár 1899'ben kezdte meg működését L Nemzeti Levéltár Az ország központi levéltári hatósága mindig a Nemzeti Levéltár volt A Nemzeti Levéltár nak kutatók által leginkább látogatott része a Királyi Kancellária, vagy az Állammal, Kancelláriája, (Kungl. Maj. ts Kansli) mely ősrégi időből származik, h.szen az Államtanács legrégibb formájában már a' XIII. században megjelenik, A XVI. század első részében I. Gusztáv ki Levéltári Közlemények 1936. 186, 1, és 1937. 331. L 289
