Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Bottló Béla: Csehszlovák problémák az újkori iratanyag leltározásával kapcsolatban / 254–258. o.

Kérdés azonban - veti fel Kusik - hogy az utóbbi esetben máris elérték-e azokat a sajátos célokat, melyeket éppen a leltárral kívántak elérni? Válasza azonban szkeptikus, így uh - mondja a leltári egység tartalmilag függni fog a hivatal hatáskörének kiterjedtségétől és igy az a benyomás alakulhat ki, hogy a leltár önmagáért készült A hivatal nagyságától fog függeni uh az egyes leltári egységek nagysága is. Minél nagyobb less azonban a leltári egység, tematikai és nyilvántartási szempontból annál áttekinthetetlenebbé fog válni. Az ilyen módon készült összefoglaló leltár uh látszólag 1, öncélú, 2, nem a$ teljes, pontos képet a fond mennyiségéről, 3. nem tájékostat eléggé a fond tartalmáról, 4. a leltári egység nem tölti be a raktári egység funkcióját, mivel ezsé a csomó vagy más kesolési egység válik, 5. megszaporítja a nem produktív számsorokat. Ezek azok a jelentős ellenvetések, melyekkel a leltározás a szlovák gyakorlatban találkozik és melyekkel foglalkoznia kell. A leltárt azonban önmagában nem tekintjük a hozzáférhetővé tétel végső formájának, hanem olyan tájékoztatónak, mely as állag rendezettségét is kifejezi. Már ebből a szempontból som lehet tehát a leltárról ugy beszólni, hogy csak öncélú valami: inkább a katalógus valamely előkészítőjének és így inkább valamilyen szerényebb levéltári útmutatónak tekinthetjük. igaz., hogy maga a leltári szám nem fejezi ki az állag nagyságát Az iratok mennyisége a szabványos raktári egységekben: a csomókban, ezeken belül száma pedig a határszámokban jut kifejezésre.. Kétségtelen, hogy a legnagyobb gondot ilyenkor a tartalmi tájékoztatás okozza, ami tulajdonképpen a legértékesebb a leltárban.. Itt felmerül az-a probléma: a tartalmi kibontás problémája, mely bennünket a kutatókkal és igy a levéltári munka valódi hivatásával köt össze. Nem szabad pt néhány évtized iratanyagát csak igy jellemezni «elnöki iratok* Az ilyen rövid meghatározás megkívánja,, hogy tartalmát a leltár bevesetésében fejtsük ki„ de még es sem menti meg a levéltárost a kutatóknak attól as igényétőt mely az anyag minél részletesebb feltárására irányút Részletesebb felbontásra van szükség,, Ajánlatos tehát a leltárakat különálló lapokon fogalmazni, "hogy az esetleges pótlások lehetővé váljanak. Egyes dolgozók azt javasolják, hogy irattárilag tagolatlan anyag esetén minden leltári egységhez csatoljuk a benne őrzött fontosabb dokumentumok jegyzékét Alapjában véve e javaslat helyes, de e formális kettősség elől ki kell térnünk és inkább azt a lehetőséget keli keresnünk, miként sorolhatjuk be a tipikus iratokat a leltári egység teljes ügykörének tematikájába, M Ideális az lenne -• fejtegeti Kusik ~ ha a leltári egység egyben raktári egység is lenne, azaz egy raktári egység egy meghatározott tárgykör iratait tartalmazná és fordítva. A leltári egység - azonban a raktári egységet terjedelem szempontjából vagy túlszárnyalja, vagy pedig annak csak. töredék része. Gyakorlati szempontból a raktári egység a csomó vagy kötet nagy előnyökkel bir a leltározásnál, de még mindig nem olyanokkal, hogy a levéltári állag leltári egységévé emeljük lét Igy ut a leltári egység mesterséges, nem pedig szerves egység lenne, melybe az anyagot csupán mechanikusan sorolták be, A leltári egység határai pedig nem lehetnek mechanikusak, hanem szervesek, s ki kell tűnnie annak, hol kezdődik és hol végződik. Igy közeledik a leltározó az iratok jelzetelése felé, A gyakorlati szempontok arra fognak kényszeríteni,, hogy az iratokra feljegyezzük a.jelzeteket és lefoliáljuk azokat, amint a kikölcsönzött anyagnál ezt már meg is tesszük. A leltárnak már ebben a formájában is ki kell elégítenie a fond iránti érdeklődést Ha a részletes tematikai feltárás a későbbi feldolgozások formája lesz is, a leltárnak már ehhez is le kell raknia az alapokat, az áltat hogy a hivatal működésének körét egész részletességében feltárja. Ami az 1900 utáni iratanyag leltározását illeti, ez már megtörtént Szlovenszkóban az 4900 előtti, nem selejtesett állagokat olyan állapotban leltározzuk, ahogy vannak, A fölösleges, az állaghoz nem tartozó ballasztokat persze leválasztjuk. De feladataink olyan nagyok, hogy a múlt évszázad anyagának finom selejtezésével nem foglalkozhatunk. Emellett persze más okok is szólnak., Igy minél régebbi időbe negyünk, annál kevesebb az anyag, a csekélyebb írásbeliség ut kevesebb * Írásanyagot termelt, a jelentéktelen ügyeket szóbelileg intézték et amellett a múltban az anyagot erősen selejtezték. Ezért jó, ha értékeljük azt ami megmaradt s ami átélte as idők viharát (elemi csapások, tüz, háborúk, lopások, tudatos megsemmisítések, as irattár «kitisztításával* járó selej257