Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Kiss Nándor–Vörös Károly: A csehszlovák levéltárszervezés legújabb eredményei / 225–228. o.
volt) nem lehetett már kellően, megvitatni/Az ezzel kapcsolatos kérdések kielégítő megtárgyalására szűkebb bizottságot alakítottak, melyneic feladata lett a beérkezett irásos javaslatok figyelembevétele, Az e tárgyaláson felvetett elvi és módszertani problémák jelentőségét különösen aláhúzza az a tény, hogy 195fc> 0 január 4-el - megfelelően az -1954. május 7-i kormányhatározatnak - az állami levéltári szervezet vette át a korábbi mezőgazdasági-erdészeti levéltárak szervezetét és iratanyagát is. Roppant volumene anyagról van szó. Az átvett levéltári fondok 4,200.000 levéltári őrzési egységet alkotnak ami 650 000 kötet levéltári könyvből, 400 000 dobozból, fasciculusból és iratcsomóból, 400 000 levélből és 50 000 térképből és tervrajzból áll. Ezt az anyagot eddig 66 fiókkal 43 mezőgazdasági-erdészeti levéltár gondozta. Az uj szervezetbe e levéltárak a központi és kerületi állami levéltárak önálló osztályaiként illeszkednek be. Így az eddigi prágai Központi Mezőgazdasági Erdészeti Levéltár a prágai Központi Állami Levéltár mozögazdaságí-erdészeti osztálya lett s ugyanígy történt ez szlovák viszonylatban is. A területi mezőgazdasági-erdészeti levéltárak a 49 állami kerületi levéltár (Eperjest kivéve) mezőgazdasági erdészeti osztályaiként működnek tovább. • A mezőgazdasági erdészeti levéltárak egyesítése » j mint az Archivni Casopis cikkírója megállapítja - és a mezőgazdasági erdészeti levéltári anyag fokozatos központosítása lehetővé teszi a célszerűbb levéltári munkát és elsősorban a kutatószolgálatot, de az egyes levéltárosok munkáját is elősegíti. A levéltári dolgozók nagyobb kollektívájában könnyebben lehet dolgozni, mint korábban történt mikor egy-két levéltáros önmagára hagyva küzködött a rendezési, kutatási, szervezési és egyéb speciális problémák megoldásával, Az állami levéltári hálózattal való egyesítés nagy előnyt jelent azért, mert a mezőgazdasági erdészeti állagok jelentős többségükben összefüggenek az állami levéltári igazgatás kezelésében lévő szervek londjaival, illetőleg kiegészítik azokat* •. A mezőgazdasági levéltárak technikailag és szervezésileg már évek óta előkészített átvétele mellett azonban a csehszlovák levéltárak 4956, folyamán jelentős eredményt értek el az üzemek, vállalatok és a költségvetésből gazdálkodó szervek iratanyagának - gyakorlatilag tehát az egész ipari, kereskedelmi 111. hivatali iratképző terület-levéltári szempontú biztosítása terén is. A polgári köztársaságban *> ugyanúgy mint Magyarországon - csak a legnagyobb vállalatok és üzemek rendelkeztek levéltárral, melyben az iratanyag sorsa természetesen a tulajdonos akaratától függött Ez az oka annak, hogy sok iratanyag e korban elpusztult Az ipari üzemek, vállalatok felszabadulás utáni államosítása megszüntette ugyan ezek magántulajdonát az iratanyag védelme terén azonban nem következtek be egységes, minden értékes iratanyagot valóban biztosító intézkedések,, Az üzem irattárának védelme ismét a vállalat, üzem vezetőitől függött s ez továbbra is káros volt az iratanyagra^ Csak a szovjet tapasztalatok alapján kezdődött meg az üzemi levéltárak és irattárak fokozott védelme Az állami levéltári bizottság tevékenységének eredményeképpen az 4950-es évektől kezdve a legszembetűnőbb fogyatékosságokat megszüntették. Az üzemek és költségvetési szervek iratanyagának kezelése azonban még mindig elég alacsony színvonalon mozgott Ezt a helyzetet változtatta meg gyökeresen a belügyminisztérium 4956. július 43-án megjelent részletesen kidolgozott rendelete. A rendelet célja, mint azt bevezetése elmondja az üzemek és vállalatok, valamint költségvetésből gazdálkodó szervek, valamint jogelődeik tevékenységéből származó és a törvényes előírások alapján átselejtezett minden levéltári Jellegű irat és dokumentum levéltárakba való összegyűjtése, hogy ott azok a csehszlovák nép épitőmunkájának, gazdasági és tudományos szükségletei kielégítésének szolgálatába állíttassanak. Az üzemeket illetőleg, a rendelet tehát előírja, hogy 4956. december 34-ig minden üzemben üzemi levéltárat Kell szervezni, ahol ilyen már van ott azt a megadott határidőig a rendeletnek megfelelően újjá kell szervezni, Az újonnan alakult üzemekben, ahol még nincs levéltári anyag, legkésőbb 5 éven belül kell megszervezni a levéltárat Az üzemek kirendeltségeinél azonban csak ott kell külön levéltárat létrehozni, ahol azt az anyag értéke vagy a kirendeltségnek az üzemtől való távolsága indokolja- A levéltár megszervezéséért az üzem vezetője felelős és a szervezési és fenntartási költségek is az üzemet terhelik,. Az üzem levéltárában kell összegyűjteni az üzem vagy jogelődje tevékenységéből származott minden iratanyagot, külön kezelve benne a titkos ügykezelés levéltárivá érett iratanyagát Az üzemi levéltárat mind az irattártól mind a titkos ügyke2£6 •
