Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: A szovjet levéltárügy új feladatai és azok megoldása / 220–224. o.

aak a Szovjetunió gépgyártási minisztériumának és as Orosz Szocialista Szövetségi Szovjetköztár­saság művelődésügyi minisztériumának irattáraiban. Vannak olyan róhatóságok is, amelyek még hozzá sem kezdtek as alaptalanul titkos ügykezelésbe utalt fondok felszabadításához mint pl a Szov­jetunió állami gazdaságainak minisztériuma, faipari minisztérium, stb, A technikai dokumentáció rendezéséhez is alig egy-két minisztérium rogott hozzá. Sok bajnak okozója az irattári.személyzet hiányos felkészültsége is. Sajnos, a főhatósági irattárakban az iratanyag őrzését gyakran olyan személyekre bizzák, akik képzettségüknél fogva nem felelnek meg a szükséges követelményeknek,. Méha.a főhatósági irattárakban lévő iratanyag selejtezés^során a legértékesebb iorrásokat is makulatúraként kezelik (kiselejtezik), köztük ösz­sseirásokat a dolgozóknak összeírásait beadványait, leveleit a szocialista munkaversenyre vo­natkozó anyagot stb, és csak a késs tervek., beszámolok rendeletek és személyi anyagok ma­radnak meg., A selejtezést végző emberek illetékteíenségö a selejtezőknek elégtelen politikai szak­ismeretei, a levéltári sz*rvel; a selejtezéssel kapcsolatban kiadott utasításainak homályos, félre­érthető fogalmazása és az őrzésre szolgáló helyiségek elégtelensége odavezetett hogy a szovjet társadalom történetére vonatkozó néhány rendkívül fontos dokumentumot is elpusztítottak. így pt Ukrajna levéltári dolgozóinak számítása szerint a köztársaság sok körzeti levéltá­rában 2 %-a sincs meg ma annak az anyagnak, mely egyik-másik helyi szerv tevékenysége so­rán keletkezett. Hogy megóvhassuk ezeket as értékes iratokat az elpusztítástól, egyrészt a se­lejtezési bizottságok munkájának rendszeres és .ma^asszinvonalu ellenőrzésére van szükség, más­részt az kelt hogy ezeknek a bizottságoknak eleven alkotó kapcsolatuk legyen az ország tudo­mányos intézeteivel Megjegyzendő, hogy a Levélíárügyi Főigazgatóság központi selejtezés-ellen­őrzési bizottságában sem a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának, som a történeti, vagy gaz­daságtudományi intézetnek egyetlen képviselője sincs 1956. október 46-án a Levélíárügyi Főigazgatóság helyiségében mintegy 200 hivatali irat­táros részvételével megbeszélést tartottak e kérdésekről- A megjelentek közül -13 felszólalásában beszámolt eddig végzett munkájáról Az Orosz Szocialista Szövetségi Ssovjetköztársaság művelő­désügyi minisztériumának kiküldötte, elpanaszolta csak egyetlen ember tartozik a minisztérium irattárának státusába Ennek ellenére mégis 30 tudományos kutató kutatását tette lehetővé a mi­nisztérium . Irattárában és 600-nál több felvilágosítással szolgált A Szovjetunió mezőgazdasági ni* nísztériumának kiküldötte beszámolt arról, hogy náluk 4956-ban 53 tudományos kutató dolgozott de mivel kutatótermük nincsen ezeknek a raktárban kelleti dolgozniuk- A legtöbb hozzászóló az elégtelen létszám kérdését feszegette, ami miatt képtelenek a hozzájuk tartozó külső hivatalok és szervek irattári munkájának ellenőrzésére. Z B, Bondarenko a Levélíárügyi Főigazgatóság főfel­ügyelője közölte a megjelent irattárosokkal, hogy a Főigazgatóság uj szabályzatot koszit a Szov­jetunió Állami Levéltári Fondja uj felosztására vonatkozólag. Összefoglalva a Levéltárügyi Főigazgatóság ez irányú tapasztalatait; a Szovjetunió minisz­tériumainak és főhatóságainak irattárai többségükben meg nem felelő állapotban és kezelésben van­nak. A Szovjetunió Belügyminisztériuma és a Levélíárügyi Főigazgatóság mindent megtesz annak érdekében hogy a Minisztertanács rendeletét minden esetben végrehajtassa, A cikkek emellett nem titkolják el azt sem, hogy a levéltárak munkájában is még jelentős hiányosságok mutatkoznak. Ezekről a kérdésekről különösen £. I. .Jakovlev cikkében esik sok szó. Kevés a megfelelő levéltári raktár, kevés a megfelelően képzeit levéltári dolgozó, nincs még kellőképpen tisztázva a fond fogalma, sem a városi és körzeti levéltáraké jogi helyzete, végezetül nincsen megfelelően megszervezve a levéltári anyag felhasználása sem. Az elmúlt években a szovjet levéltárak munkája elsősorban az iratanyag rendezésére és leltározására irányult. Még ez a munka sem éri eddig véget Bár *» amint erről már sok szó esett** igen sok levéltári anyagot őriznek meg nem felelő raktárakban nagyon kevés történik annak ér­dekében, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Különösen a helyi levéltárak vannak meg nem fe­lelő helyzetben. Egy jelentős részüknek még helye sincs a levéltári any,ag őrzésére, a legtöbb helyi levéltárban semmi mód nincs a pusztulásnak indult iratok konzerválására és restaurálására. £23

Next

/
Oldalképek
Tartalom