Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Oltvai Ferenc: A csanádmegyei levéltár leltározása 1878-ban / 215–219. o.

idejében az anyag megközleítöleg 300 folyóméter lehetett Az Öehring--féle állványok és szekrények fakkjainak túlnyomó része 30-*45 cm magas, A helyiség méreteiből lehet következtetni az anyag mennyiségének fentebb megadott folyóméter számára Az állványszekrények két részből állanak, alól egymásre csúsztatható ajtóval lezárható pultok vannak, amelyek 60 cm magasak, mélységük 70 cm. Két polcra vannak osztva, Érre vannak ráhelyezve az állványok, amelyek 220 cm magasak magasságukban és szélességükben is 5MS-, összesen szekrényenként 25 lakkra vannak tagolva- Egy-egy íakk alapja és magassága 37-50 cm között váltakozik, A leltározók az anyagot a proveniencia elvei szerint leltározták. Erre utal az hogy a lel tárban a több helyen elhelyezett egy-egy iratsorozat egyes ávíolyamait folytatólagosan jegyzik fel A leltározók iratcsoportonként haladnak, felveszik az iratsorozat nevét az irat kezdöévétől kezdve a befejező évig feljegyzik az évszámokat évenként feljegyzik a csomók számát vagy ha nincsen as illető évből irat azt jegyzik fel. utalnak a hiányra, * a törvénykezési anyagnál rendszerint utalnak a hiányra, - a törvénykezési anyagnál rendszerint a csomóba helyezett irat kezdő és végső iktatószámát jegyzik fel végül feljegyzik az elhelyezést Előfordul, hogy egy-egy iratsorozat kezdő évfolyamai az előszobában, folytatása az un belső szoba «levéltár» állványainak különböző részeiben van elhelyezve. Az előszobában jobbról, balról, a levéltárban a jobb, és baloldali, középső, túlsó a bejárati ajtó feletti a sarkokban, a szegleti és az ablakok közötti ált ványmegnevezést hasznainak A leltározók az iratanyagot P XVJH csoportba osztották be., Az egyes római számmal jelölt csoportot * rovatokénak nevezik, A kötet első oldalán felsorolják a rovatokat és megnevezésüket Minthogy a leltárt később is használták és fejlesztették az ujabban beérkező iratanyag felsőre lásával- sőt ez a leltár volt a levéltár vezetőinek íáitozása esetén az átadás-átvételi cselekmény feljegyzésére szolgáló bizonylat is -: Í900»ig a meglévő rovatokhoz még ötöt (XíX-XXlll) jegyeztek be. A már átvett és leltározott iratsorozatokhoz átadott ujabb évfolyamok csomóit a megfelelő • rovatához* vezették, megjelölve az átvétel idejét és az elhelyezést. Mindebből kiviláglik, hogy a megyei vezetők Csanád megyében felismerik osztályuraímuk fenntartásánál? egyik eszközeként a le vél tár fontosságát Általában a levéltárba utalták a gyakorlatban használatba alig jöhető iratsorczatokat amivel más oldalról a közigazgatási szervek tehermentesítését törekedtek előmozdítani. Az egyes iratsorozatok általában -1849, évig folytatólagosan egy helyen vannak elhelyezve, a következő időszak 1850-1854, majd 1860- és 1874 a határ. Mindezekbői kifejezésre jut a levél tár anyagának gyarapodása, az ügykezelés és nem utolsó sorban az iratkezelés rendszerének, m mint társadalmi, történeti jelenségnek a változása 1849 év utolsó negyedétől uj korszak kezdődik, 1854, évben a járási beosztás változik meg.. 1860, évben a cs. kir. szolgabírói hivatalok fő szolga? bírói hivatalokká alakulnak 1871 évtől pedig a központi (alispáni) ügykezelés változik némiképp. Az I. rovatba a leltározók «a közigazgatási iratokat és jegyzőkönyveket* vették fel, tartalmazza a rovat a központi (alispáni) igazgatás és a járási központok iratait Kitűnik, hogy 1717 évtől 1849, augusztus 28 ig 1599 csomó van Jegyzőkönyvből í 1737-"1849) 214 kötetet és 40 mutatót találnak, 1860íg 143 csomó, 1875-ig 376 csomó az iratok mennyisége, Ugyanebből az időből 49 kötet jegyzőkönyvet találnak, A központi igazgatás (alispáni) iratain kívül a járások iratanyaga is képviselve van éspedig ; a makói cs, kir, rőszolgabirói hivatal iratai 1849-1853, mint cs. kir, szolgabírói hivatal 1853-1860. a battonyai cs„ kir. szolgabírói hivatal 184^.4860, mint járási főszolgabírói hivatal 1861" 1871, a nagylaki 1849-4854, majd 1862-1870, a tótkomlós! 1850-1854 majd a palotai 1861-1871, A járási iratok összesen 901 csomót és 152 kötetet (iktatók nlütatók néhány elnöki jegyzőkönyv) tartalmaznak, Kitűnik, hogy a központi megyei és járási közigazgatási iratanyag 3019 csomót és 455 különféle segédkönyvet és jegyzőkönyvet tesz ki A Jí "rovatban a polgári perek iratait és Jegyzőkönyveit találjuk, 1743-1850 évek között 82 iratcsomóból áll a sorozat l'öbb csomó tárgya közelebbről is meg van jelölve a. leltárban, igy Csanád megye 1858, évi határpere. Tornya 1788. Nagylak 1766 és 1778 évi úrbéri perei, mint amenyek ennek a két helységnek ,a kincstárral.min* földesúrral való viaskodásának bizonyságai. A sorozatban 31 kötet jkt, van, M6