Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Marsina, Richard: A Mezőgazdasági Levéltár munkájáról: Archivni Časopis, 1956. / 206–214. o.
a második pedig azt a helyet adja meg, ahonnan a levéltárat átvettük. Legtöbb esetben ilyen jelzések megközelítő képet adnak az iratanyag proveníenciájáról, bár ez ellen a mód ellen elég sulyos kifogás tehető. Például AK.Jelzet - Andrássy^Krasznahorka rondot jelzi, amelyben azonban nemcsak a krasznahorkai uradalom levéltára, hanem még öt más. mind az Andrássyakhoz tartozó uradalom levéltára is található. Vagy a PZ (Polyáfc-Záblaöe) Vágszabolcs) jelzetű fond egyáltalán nem a Polyák-féle archiváliát tartalmazza, hiszen azok a birtokot csak a XIX. század utolsó negyedétől bírták. De azért mégis nagyjából egészből megfelelő jelzetek ezek és mostanáig e rendszer teljesítette, fel adatát; az egyes íondok egységének sérthetetlenségét Az egyes rondok rendezésénél mindenekelőtt arra ügyeltünk,, hogy a regisztratura elvet-* amennyiben az illető fondnál erről beszélni lehetett ameddig alkalmazása a rendezés során lehetséges volt, vagy ameddig az irattári kezelés után az iratanyag ezt megengedte - ne sértésük meg. A Mezőgazdasági Levéltárban lévő levéltárak esetében csak néhánynál lehet beszélni megfelelő irattári kezelésről (kivételt képeznek az állami erdők volt igazgatóságának levéltárai), *16 irattári könyvek vezetéséről. Levéltári fondjaink nagy többsége ~ néha több mint 10 000 hold birtok kezeléséből keletkezett fondok is - nem rendelkezik semmiféle iktató könyvvel és esetleges irattári jelzeteik csupán egyes hivatalnokok prezentálásra utaló jelzetei, vagy könyvviteli anyagnál a számadási könyvek hasábjaira való utalások. Kisebb levéltáraknál, ahol az iratok inkább gyűjtemény jellegűek, elsősorban azt igyekeztünk megállapítani, vajon volté a múltban rendezve az anyag, és nem lehet-e helyreállítani ezt Tehát azon voltunk, hogy figyelembe vegyük a regisztratura elvet azutolsó rendes levéltári rendezést, még akkor is, ha az manapság már nem egészen célszerű is, A megelőző rendezés figyelembevételének oka az, hogy ezekhez a rendezésekhez segédkönyveicet is állítottak össze, amelyet nálunk az esetek többségében elenchusnak neveznek, s melyeknek alapján a helyreállítás után az anyagot meg lehet keresni és sogitségükkel kutatni * is lehet Az egyes levéltárak átvétele után nem lehetett azonnal az összes lond feldolgozására gondolni. Ezt lehetetlenné tette a íondok nagy száma, a személyzet csekély volta és kirendeltségeinek vezetőinek, akik közül kirendeltségenként csak egy volt szakember, sokoldalú megterhelése. S hogy az átvett levéltárak tárgyáról némi fogalmat nyerjünk elsősorban azok - ahogy mi nevez* tük - durva osztályozásához íolyamodtunk. A durva osztályozásnál megállapítottuk, vajon az anyag (esetleg annak egy része) volt-e levéltárilag rendezve, vajon megállapítható-e irattári kezelés, egyúttal igyekeztünk megtudni azt is, mit tartalmaz az anyag., kiemeltekbe belőle a középkori okleveleket, pergamenteket, urbáriumokat, összeírásokat, térképeket, tervrajzokat, s ezekről maradtak-e jegyzékek. Azelőtt nem kezelt nagyobb levéltáraknál már ilyen durva osztályozás során is értékes csoportok kerültek elő. S hogy az összes levéltári íond állapotáról, tárgyáról minél előbb tudomásunk legyen, arra irányult minden igyekezetünk, hogy lehetőség szerint leggyorsabban végezzük el az anyag durva osztályozását A munkának ez a fázisa a Mezőgazdasági Levéltárban befejeződött már és Szlovákiában az összes begyűjtött levéltári fond tárgyi leírása kész. Durva osztályozás után az aprólékosabb rendezés első fázisához, a régi levéltári rendezés helyreállításához fogtunk. Az eredeti rend elenchus alapján történő helyreállítása előfeltétel a kutatáshoz, ugy hogy ez a munkálat íondjainak hozzáférhetővé tétele. Azonban az eredetileg is rendezett rész az egész anyagnak csak töredékét alkotja és a XVIII. sz. végétől kezdve (néha régebbről isi ismét sok a rendezetlen anyag. Itt a leltározás előfeltétele az anyag aprólékos rendezése. Az ilyenfajta rendezés a levéltáros részére nem mindig egyforma munkát jelent. Sokszor hamar lehet osztályozni és leltározni az anyagot, különösen azt. amely a néhai irattári kezelés valamilyen jelét viseli és - szemben a teljesen széthányt anyaggal legalább részlegesen eredeti irattári állapotában található. Az anyag osztályozása rendszerint számadási, adminisztratív, jogbiztositó csoportokban történik. Az eredeti irattári rendszer helyreállítása, illetve az aprólékos rendezés után, a leltározás már csak mechanikus munka az előre kidolgozott elvek és mutatók alapján. Levéltári f Ondjaink nagyrészét tehát rendezni és leltározni kell, mert Szlovákiába a nagy birtokosok levéltáraival a múltban nagyon kevéssé törődtek. -1945 előtt Szlovákiában a nagybirtokok volt tulajdonosainak szolgálatában nem volt állandó levéltáros. A régi rendezések többsége a múlt század első felében történt, s ettől kezdve a levéltárak nagyrészét nem igen gondozták. 209