Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Meisner, Heinrich Otto–Leesch, V.: A német levéltári terminológia alapvonalai: a német levéltári nyelv kidolgozására kiküldött bizottság előadói tervezete: Archivmitteilungen, 1955. 4. sz. melléklet / 132–150. o.

(144) Letét Elhelyezett, illetőleg őrizetbe vett állag. (445 j Kölcsönad ás Levéltári állag vagy egyes irat kikölcsönzése a kölcsönvevő levéltár érdekében (pl. ki? állítási célokra). (446) Levéltározás Érijük rajta valamennyi müveletet, mely arra irányul, hogy az irattári anyagot levéltárivá változtassuk át, kezdve az átvételen, folytatva az iratok értékelő átvizsgálásán és kiselejtezésén, egészen a raktárban való elhelyezésig, (447) (Irat)-Kiválasztás Az az eljárás, mellyel egy hivatal kiválogatja a folyó ügymenet száraára nélkülözhető és ezért az illetékes levéltárnak átadandó irattári anyagát. : (448) (IraH-Értékelés Egy levéltárivá érett állagnak a levéltáros által foganatosított felülvizsgálata abból a szempontból, hogy mennyiben érdemes levéltári őrzésre (155), egyszersmind kiselejtezése a levéltár számára értéktelen részeknek. (149) (Irat)-S elejt ez ós A történeti és ügyviteli szempontból értéktelen iratanyagnak rendszerint a levéltáros által, alkalmilag még az ügyintéző hivatalnál végrehajtott eltávolítása. (149a) Iratmegsemmisítés A kiselejtezett iratok összezuzásának. összevágásának vagy elégetésének technikai folyamata, (150) Zúzdái tömeg A megsemmisítésre szánt anyag, (151) Megtartási határidő Az a közigazgatásban előirt időtartam, amelynek lejárta előtt a régi irattár bizonyos részeit (pl. értékelt számadási okmányokat, némely személyi iratot stb.) nem szabad megsemmisíteni. Bizonyos ideig meg kell tartani az un. •félreteendő dolgokat* is, amelyeknek azonban már eleve, mivel nem érdemesek irattári vagy levéltári őrzésre, különálló életük van. i (152) I r a t j e 1 z e t vagy szignatúra Annak az irategységnek (iratkötet stb.) az iraton feltüntetett megjelölése, amelyhez az irat került és amelyre az ügyviteli naplóban az utolsó hasábban tkivezetésU nyert Az irodai reform során a rendszerint négyszámjegyü iratjelset alkotó részévé vált annak az ügyszámnak, amellyel az egyes iratokat beérkezésük vagy kiadásuk alkalmával ellátják. (153) Iratíül (nyelv) Fektetett helyzetben tartott irattáraknál (130) az irategység alsó szélére erősített és a vízszintes fekvésben kiálló, többnyire színes, rövid kartonnyelv az iratcim és jelzet adatával (ezek ugyanis a fektetve tartott iratoknál nem láthatók), (154) Levéltár-ér etts.ég Annak az irattári anyagnak a tulajdonsága, amelyre mint a folyó vagy régi irattár alkotó részére az ügyvitelben" már nincs többé szükség és ennélfogva átadható az illetékes levéltárnak. (155) Levéltári őrzésre való érdemesség Annak az irattári anyagnak a tulajdonsága, amelyet tartós tudományos vagy ügyviteli ér•ue