Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Szedő Antal: Beszámoló a Levéltárak III. Nemzetközi Kerekasztal Értekezletéről / 127–131. o.

jogszabályok. Legfeljebb a háború után kiadott jogszabályokat lehetne közzétenni Braibant azt javasolja, hogy az egyes országok maguk gyűjtsék össze a jogszabályokat Talán ilyen módon az Unesco anyagi támogatásával lehetne egy nemzetközi gyűjteményt kiadni. De nem látja biztosítottnak az Unesco anyagi támogatását, Sabbe (Belgium) javasolja, hogy az Archívumban jelenjenek meg cikkek, melyek ismertetik a helyzetet az egyes országokban, közölve a fontosabb jogszabály részleteket. Duboscy (Franciaország) szerint ez lehetne témája a következő évi Table Ronde-nak. Braibaht összefoglalójában megállapítja, hogy a levéltáraknak ahhoz a minisztériumhoz kell tartozni, melyhez tudományos jellegüknél fogva illenek. Tehát a kulturális vagy oktatásügyi minisztériumhoz (az elnevezés országok szer int ^változó ••• Bár saját tapasztalatból tudja, hogy ennél a megoldásnál az iskolák viszik el az oroszlánrészét a hiteleknek,, tekintettel arra, hogy Francia országban pl. ~- hála a magas családipótléknak - a születések száma erősen megnövekedett és a meglévő iskolák nem tudják az iskolaköteleseket befogadni. A konferencia harmadik napja A harmadik tárgyalási napot Tito elvtárs születési helyén Kumrovecben töltöttük. Mivel megtekintettük a Tito szülőházában berendezett muzeumot és a bucsubankett is Kumrovecben volt tervbe véve, az itt épült modern szálloda éttermében, kevés idő állott rendelkezésre. Ezért Bautier csak két kérdés megtárgyalását javasold; 4 a levéltárosok által betöltött más állások és 2. a személyi tudományos munka lehetőségének a kérdését. Az elnök e napon a jugoszláv Marian o v i c s volt. Belov napirenden kivül szót kért mivel tegnap elnöki tiszte folytán nem volt alkalma hozzászólni. Felszólalásában a nálunk ismert, nyugaton azonban kevéssé ismert tényeit ismertette a szovjet, centralizált levéltári szervezetnek,, A felszólalás lényegében rámutatott arra, hogy a Szov jetunióban párt és kormány kezdettől fogva hatalmas erkölcsi és anyagi támogatásban részesítette a levéltárügyet. A naprend első kérdésével kapcsolatban általában a felszólalók arra az álláspontra helyezkedtek, hogy növeli a levéltáros tekintélyét és szakmailag használ, ha az egyetem vagy történeti kutatóintézetek munkájában részt vesznek. Ennek azonban nem szabad a levéltárban elvégzendő munka rovására menni. Mint ahogy V inter és Sante nyugatnémet küldöttek kifejtették: dél előtt, a rendelkezésre álló időt intenziven kihasználva folyik náluk a levéltári munka, a délután a tudományos kutatómunkáé, Braibant a francia helyzetet ismertetve előadta, hogy diplomatika és paleográfia terén mindig szoros volt az együttműködés levéltárosok és az egyetemek között A személyi csere könyvtárak és levéltárak között gyakori. Sajnos az egyetem csábító a levéltárosok számára, Sabbe (Belgium.) ugyanezt állítja, rámutatva arra, hogy Belgiumban az egyetemen tanítók anyagi dotálás terén kb, 20 %-kai jobban állnak, mint a levéltárosok Sante (Német Szöv ' Közt) természetesnek találja, hogy a levéltáros kellő képességek esetén idővel az egyetemre kerül. Németországban minden egyetemen van olyan professzor, alá azelőtt levéltáros volt. De le gyen a levéltár is a történeti kutatások központja Sulkovska (Lengyelország) is természetesnek találja, hogy az egyetemen oktatók számára bizonyos időn át a levéltár mintegy eíőiskola, E sorok írója a magyar helyzetet ismertetve előadja, hogy milyen szoros a kapcsolat Magyaror szagon a történettudomány és levéltárak között Magyarország történetírói gyakran kezdték páfájukat a levéltárban, különösen áll ez a paleográfia és diplomatika tanszékét betöltő professzorokra. Evvei az általános nézettel Lombardo (Olaszország) szembehelyezkedett. Szerinte a levéltáros maradjon levéltáros. Aki elmegy akár anyagi, akár más okból a levéltárból, az nem igazi levéltáros. Náluk nem a levéltárakból mennek az egyetemekre, hanem fordítva, ha van üresedés, szívesen jönnek az egyetemről valamelyik levéltárba, (Sabbe megjegyzi, hogy az Egyesült Állam okban is ez a helyzet) Ezután került sor a második napirendi pontra, Sabbe közölte, hogy Belgiumban tudományos munkája érdekében kaphat fizetéses vagy fizetéstelen szabadságot a levéltáros. Ez utóbbi esetben 430