Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - Maria Bielinska hozzászólása / 37–42. o.

lami Levéltárak Főigazgatósága független minden szakminisztériumtól és közvetlenül a Minisztertanács elnökének van alárendelve. Az állami levéltárak irányítása a főigazgató kezében fut össze, akit a Minisztertanács elnöke nevez kL Az illami Levéltárak Főigazgatóságának munkájára vonatkozó és a Minisztertanács elnöke által kiadott szervezési szabályzat megállapítja, hogy a Főigazgatóság hatáskörébe többek között az alábbi ügykörök tartoznak: 1.) A levéltári hálózat megszervezése és irányítása az anyag biztosítását, begyűjtését és selejtezését illetőleg; 2.) A levéltári állagokról felfektetett központi kartoték vezetése; 3.) A tudományos kutatómunka irányítása a levéltártudomány körében és a levéltári Ismeretek körében; 4») A kiadói munka irányítása az archivisztika és a történelmi forráskiadás területén; 5.) A levéltári anyag kémiai behatások elleni megőrzése, technikai biztosítása, valamint fllmrevétele. A levéltári főigazgatóság mellett mint tanácsadó és véleményező szerv, a levéltári tanács működik; A levéltári tanács testületébe a tudományos élet kiváló személyiségei és a legképzettebb levéltárosok tartoznak; A Levéltári Tanács vezetője a Lengyel Tudományos Akadémia történettudományi Intézetének jelenlegi igazgatója. Az 1951 •március 29-én megjelent rendelet megállapította az állami levéltári fond fogalmát Az állami levéltári fond fogalma azokon az elveken alapul, amelyek a Lengyel Népköztársaságban a második világháború után bekövetkezett alkotmányjogi és társadahntgazdasági változásokat tükrözik, és összefüggésben van az ipari üzemek, a bányaüzemek, az energiaforrások, a közlekedési és szállítási eszközök, valamint kereskedelmi intézmények vonatkozásában végrehajtott, nemkülönben a földreformmal kapcsolatos állami intézkedésekkel. A földreform a parasztoknak juttatta az 50, esetenként 100 hektáron felüli földtulajdont Az 1951. évi rendelet alapján kiadott jogi előírások meghatározzák, hogy az állami levéltári fondba tartoznak az 1945 előtt működő összes állami hivataloknak, intézményeknek az iratai, továbbá az 1945 után keletkezett hivataloknak, intézményeknek és vállalatoknak iratai Az állami levéltári fondba kerültek .a különböző természetű magánlevéltárak, - mint a gyárak, ipari vállalatok, bankok és volt földbirtokosok stb. levéltárai is. Az állami levéltári hálózat összefogja mindazokat a levéltári iratokat, melyek a Lengyel Népköztársaság életében a hatóságok és állami hivatalok, valamint önKormányzati testületek, bírósági szervek,' politikai és társadalmi intézmények, szakszervezetek, állami iparvállalatok és szövetkezeti iparvállalatok, bankok, iskolák, könyvtárak, színházak, muzeumok, tudományos intézetek, kiadói intézmények, kórházak stb. működése során keletkeztek* Ilyen módon a levéltári hálózat felveszi az ország múltjának és jelenének teljes irattermelését Az állami levéltárak alapvető feladata az állami levéltári fondba tartozó öszszes iratanyag begyűjtése és rendezése, számbavétele, selejtezése, megőrzése és használhatóvá tétele, valamint az anyaggal kapcsolatos tudományos kutató* továbbá kiadói tevékenység irányítása az archivisztika körében és a levéltári forráskiadványok területén. Az állami levéltárak hatáskörébe tartozik a felügyelet a levéltári iratok megőrzését illetőleg, az irattárakban lévő ügydai*abok állapotának ellenőrzése, valamint a helyes selejtezés, rendezés és iratvédelem feletti felügyelet A Lengyel Népköztársaságban az állami levéltári hálózat tagolódása a következő : központi levéltárak, vajdasági levéltárak és kerületi levéltárak; Lengyelországban három közponÜ levéltár működik: 1) A Régi Iratok FŐLevéltára a legrégibb időktől kezdődően 1918-ig terjedő iratokat; 2) az Uj Iratok Levéltára az 1918 óta keletkezett iratokat; 3) az un. Technikai Dokumeitáció Levéltára a fényképezési és fonografikus utón keletkezett anyagot (fényképek, klisék, hanglemezek és egyéb hangfelvételek, filmek) őrzL 38 •