Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - Kristóf István felszólalása / 16–. o. - Borsa Iván zárószavai / 16–. o. - Ember Győző: A 200 éves Országos Levéltár: kivonat / 16–18. o.

KRISTÓF ISTVÁN: Kedves Elvtársak ! Engedjék meg, hogy az Országos Levéltár jubileuma alkalmából átadjam Népköztársaság Elnöki Tanácsának forró üdvözletét Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa ugy határozott, hogy azokat a dolgozókat, akik e nagymultu kuflurális intézmény munkájában kiemelkedő eredményeket értek el, Népköztársasagunk kitüntetésében részesíti Engedjék meg, hogy ezeket a kitüntetéséket az Elnöki Tanács nevében átadjam: Ember Qyőző elvtársnak, a Magyar Országos Levéltár főigazgatójának a Munka Érdemrend kitüntetést (hosszantartó lelkes taps), kiemelkedő munkájának elismeréseképpen Borsa Ivánnak, a Levéltárak Országos Központja vezetőjének a Munka Érdemrend kitüntetést (taps), kiemelkedő munkája eredményéért Bakács Istvánnak, az Országos Levéltár osztályvezetőjének a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést (taps), Barna Petemének, az Országos Levéltár munkatársának a Munka Érdemérem kitüntetést (taps), Beüendi Jánosnak, az Országos Levéltár munkatársának a Munka Érdemérem kitüntetést, (hosszantartó, lelkes taps) Szászi Andrásnak, a Magyar Országos Levéltár munkatársának a Munka Érdemérem kitüntetést, (taps). Még további sok sikert és eredményes munkát kivánok a továbbiak során az Országos Levéltárnak. BOESA IVÁN elnök: Igen tisztelt Ünneplő Közönség ! Engedjék meg, hogy kitüntetett dolgozótársaim és a magam nevében köszönetet mondjak Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának azokért a kitüntetésekért, amelyekben bennünket részesített Bár e kitüntetések személyre szólóak^ mégis ugy gondolom, hogy ezáltal elsősorban nem csupán néhányunk munkáját kívánták elismerni, hanem kifejezésre kívánták juttatni valamennyi levéltári dolgozó munkájának megbecsülését Napirendünk első részének végére értünk. Ülésünket 20 perc szünet után folytatjuk. (Szünet után) BORSA IVÁN elnök: Az ülést megnyitom. Felkérem Emter Győző elvtársat Kossuth-dijast, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, az Országos Levéltár főigazgatóját, hogy előadását «A 200 éves Országos Levéltár* cimmel tartsa meg, EMBER GTŐZŐ: (felolvassa előadását) (Az előadás tartalmi kivonata a következő) : 1756-ban, kétszáz évvel ezelőtt alakult meg Magyarországon az ország levéltára, a mai Magyar Országos Levéltár elődje. Bár az 1874-75-ben megszervezett Magyar Országos Levéltár formailag uj intézmény lett, melynek keretében több, addig önálló levéltárat vontak össze, ez összevont levéltárak közül egyedül az 1756-ban alapított régi országos levéltár tekinthető a mai ősének, A régi országos levéltár törzsanyagát ugy alakították ki, hogy a különböző levéltárakból és Irattárakból kiemelték az országra vonatozó, fontosnak minősített iratokat ; Így tehát alapjában véve gyűjtemény jellegű volt Az uj országos levéltártól eltérő jellemzője viszont az, hogy a feudális rendi Magyarországnak lett a levéltára, s elsőrendű feladata a feudális rendi jogok és kiváltságok biztosítása volt, míg az uj országos levéltár a polgári magyar állam levéltára és a történetírás Igényeinek kielégítését tekintette főfeladatának. * 1. A régi országos levéltár nem a királyi levéltárból fejlődött kL Az 1526 előtti királyi levéltár elpusztult, a Habsburg uralkodók levéltára viszont Bécsben volt, ezért a magyar rendek a legfontosabb jogaikat biztosító iratokat a nádor őrizetére bízták. Dyen jellegű iratokat már a 16, század közepén külön összegyűjtve őrzött Nádasdy Tamás nádor, de egy külön levéltár megszervezéséig még sok időnek kellett eltelnie. 1701-ben felmerült a gondolat, hogy az ország levéltára számára külön épületet kellene biztosítani, D. Rákóczi Ferenc személyesen is foglalkozott a kérdéssel, de végrehajtására a szabadságharc ideje alatt nem kerülhetett sor. Végül az 1722/23-as országgyűlés 45. törvénycikke lett a levéltár alaptörvénye: eszerint az ország levéltárába tartoznak az ország közállapotára vonatkozó iratok (acta publicum regni statum tangentia) melyek lehetnek országgyűlésiek, közigazgatásiak és bíróságiak; Az Hyén iratokat, bárkinél vannak is, egy éven belül át kell adni az ország levéltárának; Az átvétel lebo16