Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: Egy szovjet családi levéltár konspektusa / 190–193. o.
Maga az itt ismertetett levéltári anyag 4728-tól 1890-ig terjed, 8000 őrzési egységet foglal magába, amelyeknek egy kisebb részét taglalja az első közlemény, hátralévő nagyobb részét, a gazdasági vonatkozásuakat pedig a második közlemény. Ezek a közlemények tehát csak azokat a részeit ismertetik a Voroncov-levéltárnak, amelyek a Kégi Iratok Központi Állami Levéltárába kerültek és nem terjesztik ki figyelmüket a másik négy őrzőhelyen lévő részeire. A Bevezetés ezután felsorolja a Voroncov-család mindazon tagjait, röviden érintve életük ío* lyását is, akik a XVIH-XIX. század folyamán jelentős szerepet játszottak és akiknek tevékenysége az ismertetett levéltári fondban tükröződik. A család egyik tagja londoni követ, később kaukázusontuli helytartó, de a családnak több más tagja szerepelt még a cári diplomaták közt. Az ő működésükkel függ össze az a számos nemzetközi szerződés, diplomáciai jelentés, levelezés stb. amely a fondró! szóló ismertetés első csoportjában egyenként ismertetésre kerül. A levéltári ismertetés (szemle) egyébként az alábbi csoportokban tárgyalja a fondbií tartozó őrzési egységeket: I. Oroszország diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatai külföldi országokkal. H. Belső kormányzati ügyek. III. Pénzügyek. IV. Ipari ügyek. V. Parasztkérdéssel kapcsolatos ügyek. VI. Oroszországi forradalmi mozgalmak. VII. UU földek felfedezése oroszok által a Csendes Óceánban. VIII. Hadügy. IX. Különféle dokumentumok. Az első csoportban tárgyalt diplomáciai és külkereskedelmi vonatkozású iratok 19 alcsoportban kerülnek bemutatásra (bár nem igy őrzik az iratokat). Egy-egy alcsoport benne az a 18 állam, amellyel kapcsolatosak (Anglia, Ausztria, Dánia. Franciaország, Hollandia, Holstein, Japán, Kina, Kur» land, Nápoly, Lengyelország, Perzsia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szászország, Törökország és Velence.) A 19. alcsoportba az általános jellegű iratokat sorolták, amelyek több országgal kapcsolatosak, pl. nemzetközi konferenciákról szóló feljegyzések, diplomaták eszmefuttatásai az európai politikáról, diplomáciai szerződések felsorolásai, export-táblázatok, stb. A IL csoportba számos irat tartozik, amely a kereskedelmi kollégium vagy a külügyi kollégium működését mutatja be, ezenkívül levelezések belső kormányzati kérdésekről, cári rendeletek eredeti és másolati példányai találhatók itt. A további csoportok anyagából, mint a történeti kutatók érdeklőuésére különösképpen érdemes anyagot kiemeli a Bevezető az aleúti szigetek felfedezésére és birtokbavételére, a XVm. század végétől kezdődően működött *0rosz~am erikai fársaság* ügyeire, a «Nyeva» és a *Nagyezsda» nevű hajók világkörüli útjára (XVM.. század végén) vonatkozó iratokat A Bevezető által kiemelt érdekességek valójában csak kuriózumoknak tekinthetők,"mert ha végigolvassuk a szemlét - azaz a mi szóhasználatunk szerint konspektust - úgyszólván minden egyes tétel érdekesnek mondható. Könnyűszerrel lehetne még tucatszámra idézni az érdekesnélérdekesebb dokumentumokat, de jelen soroknak nem az a feladata, hogy az orosz történelem iránt érdeklődők figyelmébe ajánlja aYoroncovHfond anyagát hanem, hogy a magyar levéltárosokat megismertesse a szovjet családi levéltári konspektus módszereivel. Az első közleménnyel kapcsolatban még annyit jegyzünk meg, hogy a Vm (Hadügyi) csoport is több alcsoportra bomlik, éspedig számszerint ll a re. Ezek közül 9 egy-egy háborúra vonatkozó anyagot ölel fel (a hétéves háborútól kezdve a napóleoni háborúkon keresztül az 1853-*56. évi ikeleti háborúig*. Ezekhez csatlakozik egy alcsoport, amely az <orosz katonai gondolati (kb. ugy is rordítható. hogy katonai nézetek*) címet viseli, végül egy alcsoport, melynek címe «vegyes dokumentumok*. A második közlemény a CGADA-ban őrzött Voroncov-íond azon iratait ismerteti, amelyek a család magángazdasági tevékenységét tükrözik. Ez az anyag is a XVni század derekától a XIX. század végéig terjed. 191
