Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FIGYELŐ - Hadnagy Albert: A korszerű irattári tervek kérdése a nyugatnémet levéltártudományban / 177–186. o.

ségi levéltárakban csak egészen kivételesen indokolt esetben vél engedélyerhetőnek. A községi irattárak selejtezési kérdéseinek tárgyalásánál megállapítja azokat az iratfajtákat, amelyek semmilyen körülmények közt sem selejtezhetek ki. Ilyenek a felsőbb hatóságok általános érvényű rendeletei, utasításai, a jogi természetű iratok, a szolgálati és jogviszonyokat tartalmazó iratok, az okiratok kivétel nélkül, továbbá a tartalmuk miatt fontos iratok, valamint a középületekre, lelkészi és iskolai állásokra vonatkoró iratféleségek. Jelentős értéke még ennek a tervnek az 1843. és 1875. évi irattári terveknek párhuzamba való állítása, az úgynevezett konkordanciája, amelyről az uj irattári tervek általában megfeledkeznek. A 96 oldal terjedelmű tervből a címszótár 36 pldalt tesz ki, mig mellékletében tervezést ad egy nagyobb* k$rség számára szükséges iratállványzat megépítéséről és 15 oldalon keresztül tájékoztatást nyújt a hivatali ügymenetről is. A Hieder-Mötzger féle irattári terv a maga idejében egészen rendkívüli és némely részében még ma is serkentőleg ható alkotás volt. Ennek az irattári tervnek is meg volt az a hátránya., hogy minden községre kötelező erővel sohasem léptették életbe, bár a terv szerzői eléggé hangsúlyozták, hogy a községi irattáraiban tapasztalható rendetlenségeket és visszás állapotokat csakis egységes irattári terv kötelező alkalmazásává! lehet megszüntetni. Az 1904. évben kibocsátott és még ma is érvényben lévő, a hivatalok iratkezelési rendjét tartalmazó rendeletet követően a belügyminisztérium szabályosba a nem városias jellegű községek iratkezelési rendjét is, elkészíttetvén az úgynevezett Külby féle irattári tervet. £z az irattári terv Délbádenben az 1905. évtől az 1950. évig volt érvényben, mig Északbádenben ma is ezt a tervet használják. Az e,mlitett általános hivatali iratkezelési rendszer 38, a községi irattári terv 20 rovatot tartalmaz, amihez a Jogi természetű iratok számára még külön két rovat Járul. Az általánosan egységes irattári ter/et Bédenben tehát ekkor sem valósították meg. Ezen túlmenően különbséget tettek a városi Jellegű és a nem városi jellegű községek közt is az irattári terv alkalmazása kérdésében. A nagyobb városoknak külön, saját viszonyaiknak megfeleld irattári terv alkalmazására nyilt lehetőségük, mig a Külby féle terv a kisvárosok és a községek számára bírt kötelező erővel. Ezt az alapvető különbséget a városokat és községeket illetően a legújabb irattári tervek sajnálatos módon teljesen figyelmen kívül hagyják. A Külby féle terv technikai tekintetben a Rie.der~Metzger féle tervből sok elemet alkalmaz, így többek közt a IV. rovat, mely a községi közigazgatást (Gemeindeverwaltung) foglalja magában, teljesen megfelel az 1875. évi tervnek. A rovatok (tárgyi címszavak) beosztása is régi bádeni hagyományokra támaszkodik. Az L rovat mely a szegényügyről szót az összes ide tartozó fogalmakat felsorolja, mint pL nyilvános szegénygondozás, helyi szegényügyi rendelkezések szegény gyermekek gondozása stb. A rovatoknak ilyen fogalmi bontása lehetővé teszt hogy az irattáros minden egyes rovat tárgyi köréről azonnal áttekintést nyerjen anélkül hogy a tartalmi anyagnak iratkötegbe való különleges beosztása tekintetében korlátozva lenne. Egyébként a Külby Télé tervnél is aránylag a cimszójegyzék foglalja el a legnagyobb helyet.. 127 oldalból 50 oldalt. A Bundschuh féle irattári terv túlméretezett. Ez a terv minden egyes fogalom számába külön jelzetet ir elő és igy a Külby féle tervben szereplő és ott is római egyesszámmal jelzett szegényügy (Armenwésen) számára 18 iratköteget határoz meg I/1-nyilvános szegénygondozás, I/S-szegényügyi .tanács, I/3-szegények orvosainak és gyógyszerészeinek alkalmazása sib

t beosztással. E terv szerint egy község igazgatása 604 iratköteget igényelne, holott a jelenlegi időszakban a hasonlíthatatlanul sokkal szélesebb körű közigazgatási munka mellett sem keletkezik 350--400 iratkötegnél több iratanyag egy-egy községnél,'A Bundschuh íéle terv szerint a községek iratíedöiket is nyomtatott felirattal készen szerezhetik be, amelyek éppen olyan túlméretezettek, így például a III/2/53 jelzésű iratíedölap, mely a madárvédelemre vonatkozó iratok fedésére szolgál, felsorolja az őszszes madarakat, amelyeknek lövése az egész éven át tilos. Ez a terv a maga nyomtatott iratfedőivel semmiben sem különbözik a mai előre gyártott és üzemképesnek nevezett irattározási módtól. Az általános irányelvek szerint gyártott iratfedök azonban a gyakorlatban már akkor sem váltak be, nem tartottak lépést a bekövetkezett változásokkal és sok zavart és nehézséget okoztak. A Külby és Bundschuh féle terv közt körülbelül olyan arány alakult ki, mint a Nordsieck féle terv és a mai egységes irattári tervek közt. Összefoglalásul az abc rendszerű irattári tervekről azt lehet megállapítani, hogy merevségük és félreérthetőségük miatt ma már haszonnal nem alkalmazhatók. A tartósan s a maguk idejében hiánytalanul megállapított fogalmi sorrend zavarok keltése nélkül nem lenne megbontható vagy eredig