Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának történetéből / 59–112. o.
62 a megyeháza egyik szobáját levéltári célokra rendezik be s abban helyezik el az eddig a jegyző őrizetében volt iratanyagot; ezenfelül pótolják majd azokat a mulasztásokat is. melyek az igazságszolgáltatási iratoknak a levéltárba való beszállítása körül esetleg előfordultak. (Erre az 4729:25. te. kötelezte a megyéket./ S mivel az iratanyag már 4732-ben elhatározott rendben tartására sem került még mindeddig sor, jóllehet - mint emiitettük - erre a leiadatra külön tisztviselő (regestrator) kapott megbízást, a főispán már emiitett levelének hatása alatt újból elrendeli ugyan a közgyűlés az iratok rendezését is, de ez a munka csak 1744. évben kezdődött meg, ezúttal is csupán 23 a főispán megism ételt sürgetésére. 2. A levéltár Mária Terézia és II. József korában Ez az 4744. évi rendezés, melytől kezdve Jórészt nyomon követhetjük a levéltár életefolyását, jelentős mozzanat a levéltár történetében: határkő, mely a levéltár eddigi igen kezdetleges korszakát lezárja. Ezt megelőzően ugyanis a vármegye századokon át felszaporodott iratanyagát csak egyszerű gyűjtéssel (kezelték*, talán több helyen is, de kétségkívül minden olyan, hacsak kezdetleges módszeresség híjával is. mely az egész iratanyagban való eligazodást és e réven az iratok használatát csak kissé is elösegitette volna. Mutatja ezt az az iratkezelés - történeti szempontból is érdekes jelentés, melyet a levéltár rendezésével megbízott Horváth György és Büky István munkájuk befejeztével a közgyűlés elé terjesztettek: «... minemű confusus statusban voltak azok az actak, ha Ngtok Kgylmetek kétsz áz és több esztendőidül fogva minden registratio nélkül való conservatioját considerálni méltóztatik, reméljük, ételeiében nera vészen? mert ugy annyira öszvö keveredve voltak, hogy majd az külömb notariusbeli actak edgyike a másikától nem distingualtattak és esztendők seriesse pedig éppen köztük föl nem találtatott. Arra való nézve, ha valamelly uraimék requisitioira tsak edgy kévésé idősb docu mentum . vagy akármelly litterale instrumentu m expeditioban vétetni kévántatott. hogy az o llyat innak' reinventio jáh oz nap ok és sokszor hetek is a bsum áltattak, az urak, akiknek abban experientiájuk volt, mélt ó zlatna k recognoscalni.. .• A rendezőknek ezek szerint kettős feladatot kellett megoldani: előbb az iratanyagot bizonyos rendszer szerint összeállítani, azután a már összeállított anyagban való tájékozódást valamilyen módon lehetővé tenni. Minthogy ez utóbbi célra a rendezők a rendezés alá vont iratanyagról egy kötetnyi lajstromot készítettek, ebből megállapíthatjuk azt a módszert is, melyet e kettős irányú munkájuk során követtek. E szerint az iratanyagot két főrészre osztották: az egyik részt a vármegyei igazgatás politikai iratai, a másikat a megyének a jogszolgáltatást érin tő ir atai alkották. Az előbbiekből - egyesffőntosabbnak vélt tárgykörök szerint - inkább csak*gyakorlati célokat szolgáló, 46 különálló csoportot alakítottak, az utóbbiakat pedig, minden tárgyi csoportosítás mellőzésével, csupán időrendi egymásutánban áiiitották össze 447 kötegbe, de amíg a politikai iratoknál, ezek tartalmának általános megjelölésével, jóformán csak csoportosították az anyagot, addig a másik résznél már jelzet-rendszert is alkalmaztak és ehhez a részhez betűrendes névmutatót is készítettek. A fentebb említett lajstrom (Elenchus universorum actorum l. Cottus Soproniensis a. D. MDC.CXLII. elaboratus) első része (Acta publica, politica. oeconomica, et m ilitar iaj a 46 csoportot így jelöli meg : 1. Diploma regium clementissime elargitum cum adnexis certis authenticis documentis quoad limites regni circa confinia Austriaca et seriem sessionis diaetalis ablegatorum huius Cottus deservientibus laminae aeneae indusa (így !) •
