Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FORDÍTÁSOK - Dimitrov, L.–Filipov, F.–Dimitrova, M.: A Bolgár Népköztársaság levéltárügye / 140–151. o.

ÍÉÍarin Drinov és Konsztantin írecsek vezetésével 1884=ben megalapították a *Boígár Irodalmi Iársaság»-ot. Ebben gyűjtötték össze a régi és uj bolgár történelem dokumentumait 1911-ben a «Bolgár irodalmi Társaság* «Bolgár Tudományos Akadémiáivá alakult át, amely feladatául tűzte ki, hogy összegyűjtse és megőrizze az Akadémia és tagjainak levéltári anyagát és 19^8-ban megvásárolta a * Konsztantin írecsek* hatalmas és gazdag tudományos levéltári gyűjteményt, később pedig igen sokan bízták kézirataikat az Akadémiára azzal a tudattal, hogy ott őrzik meg a legmegfelelőbben. 1944. szeptember 9-e után az ország gyökeres átszervezésével kapcsolatban nagy változások történtek az akadémián is. Ujabb intézetek és osztályok létesültek benne. 1947 folyamán az Akadémia könyvtára kebelében külön osztály létesült, amelynek az a leiadata, hogy megismertesse és megőrizze az Akadémia hatalmas levéltárának kincseit, 1949 folyamán pedig a levéltári osztály önálló levéltári intézetté alakult áL Áz intézetben akadémikusok, tudósok, társadalmi, politikai és más, az újjászületés korszakában működő tényezők körülbelül 80 levéltári gyűjteményét őrzik. Első helyen kell megemlíteni magának az Akadémiának a gyűjteményét, amely rendkívül érdekes anyagot tartalmaz a bolgár tudomány történetéből, a felszabadulás előtti időktől napjainkig,. Az akadémiai okmányokon kivül, amelyek az Akadémia nemzetközi tevékenységét továbbá más akadémiákkal, tudományos és kulturális intézményekkel való kapcsolatát, az ország társadalmi, politikai és kulturális életében való közreműködését tükrözik, a gyűjteményben nagyszámú anyag található az Akadémia tagjainak életrajzaiból, akiknek nagyobb része nemcsak mint tudós, hanem mint társadalmi és politikai tényező is fontos szerepet játszott. A gyűjteményben nagyszámú megjelent és még nyomtatásban meg nem jelent kézirat is található, melyeket az Akadémiának ajánlottak fel kiadásra. Ez a gyűjtemény az 1809-től 1944-ig terjedő időszakot öleli fel és körülbelül 2000 levéltári darabot tartalmaz. Az akadémiai gyűjteményekkel szoros kapcsolatban álló kicsiny, de értékes gyűjtemény fodor Pejev, áz Irodalmi társaság titkárának és aktiv forradalmi tényezőnek gyűjteménye. Ez az anyag 1866-től 1867-ig terjedő időszakra vonatkozik és 450 levéltári darabból áll. A gyűjtemény a Romániában és Bulgáriában tevékenykedő ismert forradalmárok értékes leveleit tartalmazza. A legrégibb anyagok között lehet felsorolni az újjászületés korszaka egyes tényezőinek kéziratait és le-* veiéit, amelyek egyidejűleg más gyüjteményrészben is megtalálhatók. Jgy Raján Popovics. Neofit Rilszki, Konsztantin Foünov. Kuzma Sapkarev és mások gyűjteményét Evlogi és Hriszto Georgiev örökösei hatalmas gyűjteménye kizárólag kereskedelmi könyveket és levelezéseket tartalmaz 1850-től 1930=ig. 7 Félix Kánitz gyűjteménye tartalmazza a «Dunai Bulgária* c. müvét és sok képét rajzát, vázlatát stb, melyeket a balkáni országokban tett utazásai során készített. A Konsztantin Iresek (1867-1917) gyűjtemény annak munkáit és előadásainak kéziratait tartalmazza, valamint egyéb archeológiai, földrajzi és a népéletre vonatkozó forrásanyagot, azonkívül velencei és dubrovniki (Raguza) anyagokat és gazdag bolgár és cseh vonatkozású levélváltásokat foglal magában. A tudósok gyűjteményei közül a legfigyelemreméltóbb Iván Sismanov egyetemi tanár (1840-4935) gyűjteménye, amely előadásainak és müveinek kéziratait, sok befejezetlen vagy felvázolt müvének anyagát, idegen kéziratokat tartalmaz, amely forrásanyagul szolgált, továbbá olyan nagy bolgár irók és költők alkotásait, mint Iván Vazovpetko R. Szlavejkov, és Pencso P. Szlavejkov. A gyűjteményben anyagot találunk az emiitettek sokoldalú bulgáriai és külföldi társadalmi tevékenységükre nézve és Ismert bolgár történész, volt oktatásügyi miniszter és a ^olgár tudományos Akadémia volt elnöke. A Bolgár Tudományos Akadémia egyik alapitója, ismert bolgár történész, nemzetiségére nézve cseh. Bulgária felszabadulása előtt szereplő közéleti tényezők. Kutató, aki a felszabadulás előtt végigjárta Bulgáriát származását illetően magyar. 146