Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FORDÍTÁSOK - Börnert, Gottfried: Vita a gazdasági élet különgyűjtendő iratféleségeinek problémájáról / 131–135. o.
tendő tratíéltségek. katalógusának tervezetéi Ezáltal lehetőség nyilt a probléma széles alapokon való tárgyalásának megkezdésére A vita azt eredményezte* tugy a résztvevők alaposan megbeszélték a katalógusba felvett irat féleségek őrzési idejének kérdését tárgyaltak a különgyüjtendö iratféleségek katalógusának szűk ségességéről teljességéről és szerkezetéről valamint a különgyüjtendö íratféleségek és az un* meghatározott Weig őrzendő Irattéleségek 'Frístsa< i hen i szétválasztásáról; Érvek és ellenérvek gyakran heves hangoztatásával Iparkodtak általánosan alkalmazható eredményre jutni A vtta eredményeinek értékelésénél azonban nem szabad figyelmen kivül hagyni a következőt.. Midőn a «Különgyüjtött irattéleségek a gazdasági életben? oimü értekezés napvilágot látott a pénzügyminisztériumban már előkészités alatt állt a könyvvitelről és az állami iparvállalatok könyvelési jelentéstételéről szóló rendelet melyben a könyvelési alapiratok őrzést határideje is meg állapítást nyert Ez a rendélet a könyvelési alapiratok (Buchungsunterlaget,* őrzési idejét a keres kedelmi törvénykönyv 44 fában megállapított időhöz képest Jelentősen megróvlditt ill elsősorban egyáltalában tisztázza a könyvelési mellékletek őrzési idejének kérdését. A különgyüjtött irattéleségek katalógusának értékelésénél azonban gyakran felhozták az emiitett rendeletet melyről Neussnak még semmiféle tudomása nem lehetett . ez viszont erősen éreztette hatását az állásfoglalások alkalmával Vegyük sorra ezután egyenként de tekintetbe véve összefüggésüket az üzemi levéltárosok által fejtegetett kérdéseket 2 A különgyüjtendö srat'éleség fogalma 2 Habár Neüss és Eger már kellőképpen kifejtette a különgyüjtött iratíéleség meghatározása ban vannak még tisztázatlan dolgok, Ezért Neuss fejtegetéseinek kiegészítéseképpen Éta'.ta.sk ^DjÉ • A Német Uevéltári Terminológiai Bizottság előadói tervezeté? ben foglaltakra Ott a következőket ta lálhatjuk ; iKülöngyüjtött irattéleségek ' 80) Érték lel %a beérkező irások melyeket semmilyen további munkálatiak alávetni nem kell hanem mint irattári megőrzésre m é i t a : a r o k a t rövidített őrzési idővel félre kell tenni Mivel az irattári kötelékbe egyáltalán nem vétetnek be nem nevezhetjük őket kü löngyüjtött ügyiratoknak, t Veglegeakten) Őrzési Idő (454) .vt Meghatározott őrzési idő alá esnek az un, Különgyüjtött irattéleségek is azonban már eleve mint irattári és levéltári megőrzésre alkalmatlanok külön életet élnek * Ha ezt a meghatározást vesszük alapul és átvizsgáljak a katalógus tervezeté' lelmerühnek bizonyos vitás kérdések, Elsősorban nem tekintjük szerencsésnek a «különgyüjtött iratféleség* fogalmát a gazdasági vonalon jobban kibővíteni mint a közigazgatásban A fogalom kiterjesztésének ki vánsága érthető módon jelentkezik mivel a gazdasági élet iratanyagai a közigazgatásénál sokkal több formában és nagyobb terjedelemben jelentkeznek az irattárba beözönlő papíráradat pedig gyakran túllépi a levéltárak felvevőképességét Nem szabad szem elől téveszteni azt sem hogy a gaz dasági élet iratanyaga erősen normatív jellegű és ezért könnyebb általános értékelésnek alávetni A fogalom kiterjesztése azonban egyidejűleg azt a veszélyt is magáuan rejt. hogy az előadók, akik nek elsődleges joguk a folyó ügyvitel egy iratdarabjának különgyüjtendö voltát megállapítani olyan iratdarabokra vagy ügyiratokra is kimondják a különgyüjtem rendelkezést melyek nem is szá mithatnak különgyüjtendö íraíiéleségnek Az üzemi előadók részéről az iratanyag levéltári értéke 4-.".' ^ ,nW ' GBt i rész Í4955) 92, sz 71S 727 i 2 • . Volígang Eger .. A oküíöngyüjtött irattéleségek a gazdasági életben* problémájához Archivmíitei*" lungen V éfv Í4955) 4, sz 24 sk, 4 » 3 , v Az Archivmitteílungen Y évi (4955) 4 számának melléklete 4 A ritkítással való kiemelések a szerzőtől származnak 5 Vö Erich Neuss 1L 40, ". 432
