Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - Komoróczy György: A debreceni "Tartományi Kerületi Bizottság" (Provincialis Commissariatus Debreczen) irattára, 1723–1849 / 70–88. o.

A számadások szerkesztésének íóruma a hadbiztosság elnöklete alatt működő bizottság s a jóváhagyott számadások benyújtásának fóruma viszont a kerületi biztosság. A kerületi biztosok pedig az igazgatónak küldték meg a számadásokat, aki azokat országos összesités íormájában továbbította a helytartótanácsnak. Végső soron «ad statum notitiae* az uralkodó elé került az országos katonai adóról szóló elszámolás. A számadások egy példányát a kerületi biztos a hadbiztosságnak is megküldötte, amely pontosan átvizsgálta a számadásokban foglalt adatokat és észrevételeit a kerületi biztos utján az érdekeit önkormányzat tudomására hozta. 4825. évi elszámolásoknál Szabolcs megye az egyes stációk távolságának beállításánál többet számolt el. Pl„: Nyiregyháza-Rakamaz között 1 4/2 helyett 4 3/4, Szentmihály és Rakamaz között 4 helyett 4 4/2. Hajdúnánásnak amaz között 4 4/2 helyett 2 stációt állított be. Ezt az elszámolást 4829. március 20-án a hadbiztos észrevételezte és a roszszul kiállított nyugtákon szereplő két ut többletdijának visszafizetését követelte. A kerületi biztos maga is elrendelte, hogy a jövő számadás alkalmával ezt a tételt helyesbitsék/ * A fenti esetből is látható, hogy a számadások felülvizsgálata aprólékosan és nagyon vontatottan haladt De jellemző erre az eljárásra pl. az. hogy Bereg megye 4789. évi számadásait 4808ban intézték el véglegesen, akkor közölték az észrevételeket, amikor azok foganatosítása sok eset72 ben már nem volt végrehajtható. Egy másik esetben még nagyobb vontatottság mutatkozott; a Galíciába szállított lovasezred fuvarköltségénél 44 Ft 54 kr többletkiadás mutatkozott az 4825. évi számadás alkalmával. Végső fokon «a főhaditanácsnak számügyelési hivatala* 4844-ben vette észre ezt 73 a hibát s elrendelte kijavítását. Az elszámolások körül többször merült föl ellentét a kerületi biztos és az önkormányzatok között jóllehet a számadások szerkesztésénél működő bizottságnak éppen ezeknek az ellentéteknek kiküszöbölése volt a leiadatuk. Az ellentétek sokszor határozottan nagy jelentőségű tételekre vonatkoznak. 4808-ban pl. Bihar megye adótartozása a kerületi biztos véleménye szerint 99 000 Ft 74 volt míg a megye ezt nem ismerte el. De a kerületi biztos védelmezte a hadbiztossal szemben is a polgári lakosság érdekeit 4749ben a hadbiztos nem akarta elismerni a katonai kihágásokból eredő kiadásokat csakis akkor, ha azokat egy éven belül állították be az elszámolásokba. A polgári lakosság jogos követeléseit viszont nem egyszer csak hónapos, sőt éves késéssel ismerte el a mixta commissio, az elszámolás pedig csudán a kármegállapitás véglegesítése után volt lehetséges. Éppen ezért volt jogos az önkormányzatok követelése a károk megtérítése tekintetében. A károkat a hadiadóból levonták s a pénz helyett nyugtát mellékeltek az elszámoláshoz. Ha a két biztosi hivatal között a vita nem dőlt el, az ügyet a tartományi igazgató elé terjesztették. Így történt Ugocsa és Máramaros megyék esetében, amikor az igazgató a helytartótanácsnak azt javasolta, hogy a lőhadnarancsnokság rendelje el a katonai szabályzat pontjainak betartását s erre utasítsa a hadbiztost A megyék számadásait a főadószedő állította össze s gyakorlatilag ő volt a felelős érte. fii' vileg azonban a megye közgyűlése és annak végrehajtó szerve, az alispán, felelt a számadások helyességéért Hibás eljárás megelőzése érdekében 4843. január 43-án a kerületi biztos felkérte Szatmár megye alispánját, «méltóztasson az eránt intézkedni, hogy a nevezett havi kimutatások ezen kerületi hivatalhoz a felsőbb rendeletek értelme szerént Jövendőre a tek. első alispán ur hivatala utján érkezhessenek. 4848-ban a számadások felterjesztésének idejét nemcsak az önkormányzatok részére irták elő kéthónapos időközökben, hanem a kerületi biztos is kéthavonkint kellett összesítést beadjon az igazgatónak. Az aligazgatónak 4848. február 40-én kiadott rendelkezése szerint ez most «annál szükségesebbé vált. minél sajnálatosabban érte a mélt. íökormányszéket azon, az adószám ólatoknak több évi eredményéből merített tapasztalás, hogy a hadiadó tartozások legtöbb hatóságokban évről-évre aggodalmas arányban növekednek. Valamint ezen részletes kimutatások nélkül az országos biztosság, igazgatóságának, hol a magyarországi összes adókezelés és a hátramaradások okainak ügye központosul, az egyes hatóságokban kifejlődni szokott körülmények figyelemmel való kisérése lehetetlenné válik, ugy viszont miután a főméltóságu kormányszékhez a hatóságok által fölterjeszteni Szokott kéthónapi jelentések egyenesen a kir. helytartói számvevőszékhez és ennek használatára intéztetnek,* szüksé-es, h.>gy a tart igazgató kezében is legyen kéthavonként kimutatás. ' 82