Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - Komoróczy György: A debreceni "Tartományi Kerületi Bizottság" (Provincialis Commissariatus Debreczen) irattára, 1723–1849 / 70–88. o.

Komoróczy György A DEBRECENI trAfifOMÁKYl KSRÜUn BlZOTi'$ÁG» ^PROVÍNCIALIS CŐMMlSSARlArUS DÉBRÉCZEN) IRAITÁRA 4723-1849. I. A b i z t o s s á g i h i v a t a 1 (Alakulása, története, szervezete, funkciói) Az 1723 évi országgyűlés megszervezte a m. kir. helytartótanácsot és ezen belül létrehozta az országos biztossági hivatalt. Az országos tartományi biztosi, hivatalnak szervezetét a .helytartó­tanács kebelében működő igazgatóság alá rendelt kerületi biztosok hálózatára építette lel. Neve több változáson ment át. Hivták iProvíncialis commissariatus nationalis»~iuik, majd «Bellicus et provin­ciális commissariatus»-nak, de mindezek mögött lényegében egy uj szervezet kiépítése húzódott meg, amelyet a polgári jellegű fejlődés követelményei hoztak létre az állami centralizáció biztosítása ér­dekében. A tartományi biztosság működött az egész íeudálizmus idején s bár II. József megszüntette 1785-ben. halála után ismét a régi szervezeti keretek között működött tovább. Az 1840-es években «az országos biztosságok főigazgatója* nevet viselte a tartományi igazgatóság, míg a helyi biztos­ság neve «Kerületi Országos Főbiztos* volt. Ennek megfelelő volt a Debreceni Kerületi Biztosság pecsétje is, amelyet 1844-ben változtatták meg «Debrecen Kerületi Országos Biztosság pecsété* cimen. 1848-ban a polgári magyar közigazgatás átszervezése nem érintette a kerületi biztos hiva­talát. A helyi közigazgatási szervek hatáskörében és főként személyi összetételében nagy változá­sok kivetkeztek ugyan be, de a katonai közigazgatás élén továbbra is ugyanaz a Kiss Ferenc ál­lott, aki azelőtt. Előljáró állami főhatósága változott meg. mert a helytartótanács megszűnésével a HM. rendelkezett vele a továbbiakban s azon belül annak biztossági vagy polgári gazdászaü osz­tálya. Az osztályon belül működött a főigazgató, aki jul. 15-én már arról rendelkezett, hogy «a tar­tományi biztossági íőigazgatóság és a kerületi biztosságok közt eddig fennállott viszonyok legke­vésbé sem változván minden jelentésit ezentúl is hpzzám címezze.* Yiszont ugyanakkor a megyék között többen olyan értelmű határozatot hoztak, hogy «minden intézkedéseket egyedül és egyene­sen az illető miniszteri szakosztálytól, egyebünnen sehonnan el nem fogadni* követelik. A kerületi biztosok 1848-ban kettős alárendeltségben voltak : egyrészt a HM-töl függtek, más­részt pedig a PKHől. A PM a szolgálati elöljáróságból adódó jogköröket az adóbehajtás területén gyakorolta, és a hadiadót számoltatta el az egész szabadságharc idején. A szabadságharc után a kerületi biztosi intézmény megszűnt és egy 1850. október 7-én előterjesztett jelentés, melyet a deb­receni hadipénztár kezelője nyújtott be a kerületi főispánnak, már arról beszélt, hogy <roíyó 1849-50. évben vannak-é vagy nincsenek tartományi biztosok, arról alól írottaknak semmi tudomásuk nem lévén* kifizetést sem teljesítenek. A debreceni tartományi biztosság 1724-ben alakult meg. Az irattár helyzetéről, létezéséről sokáig nincs tudomásunk, s nem is valószínű, hogy mindjárt kezdetben irattár lett volna. 1727-ben az első kerületi biztos, Eötvös Miklós, még vidéki házában, Pálfalván lakott, s Debrecenbe csak ké­sőbben költözködött be. Már hivatalba lépésének kezdetétől fogva levelezett a megyékkel és a vá­rosokkal, s nyilvánvaló, hogy a levelek íogalmazványai elkészülhettek, azonban ennek a levéltár­ban nyoma nincs. A kerületi biztosságnak hivatali apparátusa volt már a kezdeti időben és az írás­beli teendőket ez aj hivatali apparátus végezhette el. Állandó helyettese is volt a biztosnak 1739 óta. Amikor H. József megszüntette a hivatalt, a katonai közigazgatás ügyeit a Nagyváradon megalakí­tott és a megye fölé épült hivatal polgári (főispán-adminisztrátori) szervezete intézte el. i A hivatali apparátus tagja volt az írnok (scriba), aki bizonyára az Írásbeli teendőket látta el. főként a megyéknek szóló kiadványokat másolta. 1800-ban a tartományi főbiztos mellett a helyet­tes biztoson kivül egy un. ^létszámfölötti* személy is volt %t az állományt azonban föltétlenül ad­minisztratív hivatali tisztviselők egészítették ki, mert a számadások íogalmazványai nem a fentiek kézírását mutatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom