Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - Szedő Antal: Egy nyugateurópai levéltári tanulmányút tapasztalatai / 34–52. o.

A probléma felvetése és záró következtetés Nem nehéz az előadó szerint a levéltáros feladata a valamilyen társadalmi funkciót betöltő szervek, mint pL magántársaságok,, vállalatok, vallásos és kulturális intézmények levéltárainál. Ezek működését ugyanis törvények szabályozzák, igy könnyű levéltáraik működését törve nyes utón szabályozni. A szocialista országokban ezek a levéltárak különben is az állami levéltárak gyűjtőkörébe tartoznak. Nehezebb a személyi és családi levéltárak védelme Legnehezebb egyáltalán tudomást szerezni létezésükről. A felkutatás Franciaországban a departement levéltárak feladata Olaszországban a levéltári felügyelőségeké. Vannak országok, ahol tiszteletbeli levéltári felügyelők társadalmi munkában végzik el «• többek Között,* ezt a feladatot is. Előadó utánozandó példának tarüa az Angliában vezetett Nemzeti Lajstromot A magánlevéltár felderítése és lajstrombavétele után következik a felügyelet gyakorlása. En nek alapfeltétele, hogy repertórium készüljön a magánlevéltárról Ez azonban nehézségekbe ütközik, vagy a tulajdonos ellenkezése, vagy az iratanyag rendezetlensége folytán. Ennél a feladatnál sem használ a törvény kényszerítő ereje, hanem el kell érni rábeszélés utján az állami levéltár és a magánlevéltár tulajdonosai között a barátságos, egymást segitő együttműködést, Miért nem bt zik a tulajdonos az államban? Mert nem akar családi titkokat dobra ütni, vagy ugy gondolja, hogy levéltára olyan kincs, amit nehéz helyzetben jó áron értékesíthet Elsősorban arról kell tehát a tulajdonost meggyőzni, hogy az állam nem kíváncsi sőt megvédi a családi titkokat de rá kell mutatni arra is, hogy a családi levéltáraknak nagyobb az erkölcsi, mint az anyagi értéke. A védelmet persze akkor lehet legjobban biztosítani a magánlevéltárak számára,, haletét ként, ajándéképpen vagy vétel utján bekerülnek valamilyen állami levéltárba. A tulajdonosnál maradó magánlevéltárakban a levéltáros elsősorban tanácsadóként jelenjék meg, akár fellépett károkról (okozza azt nedvesség vagy rovar), akár elvégzendő munkáról, ren dezésről, vagy leltározásról van szó, A családi levéltárak egyik legnagyobb veszélye, hogy haláleset után az örökösök szét akarják osztani az iratokat, itt valóban a törvénynek kell közbeavatkozni. Legkönnyebben a letétbehelyezést lehet a tulajdonosoknál elérni. Mindenesetre teljesíteni kell a tulajdonos a kutatás korlátozására vonatkozó kívánságát Helyes lenne az állami levéltárakban külön letéti osztályt létrehozni, ahol olyan rendben és olyan védelem alatt tartanák az iratokat hogy a tulajdonosok oly bizalommal hoznák ide levéltárukat mint kincseiket a bankok páncélszekrényeibe. Az örökös letét nem kedvelt a csaladoknál, lekötni magukat csak rövidebb időre engedik persze gyakorlatilag a rövidebb időre elhelyezett letétek is örök letétté válnak a legtöbb esetben, A legfontosabb cél, megnyitni a családi levéltárakat a kutatók számára. Itt a legtöbb akadály a családoknál maradó levéltárakban van, Még az hagyján, hogy a levéltár egyes részeit elzárják a nyilvánosság elől, ezek a részek rendszerint nem túlságosan fontosak a történetírás számára. Hanem a kutatók esetleges sűrűn járása kelése zavarja a tulajdonos családot Leghelyesebb ilyen esetben az állami szubvenciót a levéltár kutatás számára való megnyitásához kötni. Vagy Hímre venni az iratokat és a filmeket bocsátani a kutatók rendelkezésére az állami levéltárban. A meginduló vita a spanyol Martínez Ferrandó elnöklete alatt folyt A referátumhoz számos hozzászólás hangzott el. Ezek a hozzászólások a tényanyagot nem gazdagították jelentősen. Két jellemző sajátsága volt a vitának. Az egyik az, hogy még az olyan liberális országban is, mint /Anglia, most már nem elégszenek meg a társadalmi egyesületek utján kifejtett rábeszélő taktikával, hanem, amint a felszólaló Roger EH is kifejtette bizonyos mértékig törvényhozás utján bele kivannak szólni a magánlevéltárak ügyébe. A vonatkozó törvényjavaslat készen is van. Ugyanakkor vannak jelek, hogy a szocialista tábor országaiban sem tartják célravezetőnek tisztán a drákói törvényes rendelkezések alkalmazását Stebelszki lengyel delegátus hangsúlyozta a tanácsadó, rábeszélő taktika alkalmazásának a szükségességét 47