Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - Szedő Antal: Egy nyugateurópai levéltári tanulmányút tapasztalatai / 34–52. o.

Am| a levéltári épületek belső beosztását illeti a raktárakat el kell választani az egyéb he= Iyiségektők, dé a hivatali helyiségeket is el kell különíteni a kutatótól, mikrofilm-laboratóriumtól és az esetleges lakásoktól. Ami az épület relszerelését illeti., a legfontosabb természetesen a raktári állványzat Ezeknek magassága világszerte 2.25-2«30 m között váltakozik. Az állványok közötti folyosó szélessége 0.70-~l m között váltakozik. Külön sötétszobáról kell gondoskodni a leolvasógépek számára, külön helyiség kell a géppel Író kutatóknak. Az iratok szállítására világszerte a liftet és a könnyen elíorgatható, négykerekű kézikocsikat használják. Angliában van olyan Hvéltár, mely a nagytérjedelmü raktárai miatt elektromos meghajtású iratszállitó kocsikat használ. A norvég levéltárosok erősen kritizálják a sziklába vésett, löldalatti raktárakat A levegő kondicionálása elektromos árammal működő gépekkel történik. De háborúban elsősorban az elektromos centrálékat éri légitámadás, áram hiányában a kondicionáló gépek nem működvén, a raktárak nedvessé válnak. Ezen ugy lehetséges segíteni ha a földalatti raktárak saját kis erőmüteleppel rendelkeznek. Ez azonban nagyon költséges,. Ezért Norvégiában nem építenek többé sziklába vájt raktárakat. Mindenesetre levéltári építkezéseknél szoros együttműködésben kell lenni a levéltárosoknak és építészeknek. A Szovjetunióban egészségügyi és tűzoltó hatóságok vizsgálják felül a levéltári épületek terveit KÚlön kérdés az un. «tight packing» rendszerű állványok kérdése, vagyis az összetolható állványrendszer, melyet Angliában <Stormor; Svájcban *Compactus», Franciaországban «Gompact» néven gyártanak, Lényege ennek a rendszernek, hogy az állványokat tartó oszlopok sínen összetolhatok, csak egy folyosó van, amely azonban bármely két állvány között létrehozható, az állványok eltolásával. Hajtóerő lehet elektromosság, sűrített levegő, sőt emberi kézierő is, az utóbbi esetben az iratokkal megrakott állványok nem lehetnek tul nagy súlyúak. Kégi levéltári épületeknél nagy kérdés, hogy a padlózat elbirja-e a jóval nagyobb megterhelést Ez a rendszer máris alkalmazva van a Svéd Hadi Levéltárban, a Francia Külügyminisztérium Levéltárában. Viszont a Szovjetunióban és Lengyelországban szkeptikusan nézik ezt a rendszert Előnyei; helynyerés, védelem a por és fény ellen, az anyag elzárhalósága illetéktelenek kutatgatásai élőt Ellenben kétségtelenül az anyaghoz nehezebb így hozzáférni. Sűrűn használt iratanyag elhelyezésére nem alkalmas, az ilyen anyagot helyesebb rögzített széles közökkel rendelkező állványokon kezelni Nagy formátumú iratokat sem lehet elhelyezni itight packing* rendszerű állványokon. Egyébként a vonatkozó irodalom megtalálható L. Kaiser cikkében. (Wie baut man e!q .Arclftv',, Der Archivar, 4955. dec). *z Archívum legközelebbi száma pedig a levéltári épületeknek és azok berendezésének lesz szentelve. Hozzászólás ehhez a témához volt a legkevesebb a firenzei kongresszuson hiszen minden ország előre elküldött kérdőív alapján előzetesen közölte a levéltári épületek jellemző sajátságait adatait A vitát Charles B r a í b a n 1, a francia levéltárügy igazgatója vezette, mint a tánácskíN zás elnöke. A nálunk is ismert és szeretett Braibant az összes külföldi levéltárosok előtt nagy tekintélynek és közszeretetnek örvend, méltán, hiszen ő a nemzetközi levéltári szerv megteremtője. Elnöki tisztjét nagy élénkséggel látta el, a felszólalásokra azonnal reagált és többször volt hozzá-* fűzni valója. így pl. mikor Ember kartárs felszólalását befejezte, azonnal elmondta, hogy Budapesten jártában alkalma volt meglátogatni az Országos Levéltár íilmtárát és az valóban minden tekintetben kifogástalan. Ő maga Is ismertette hozzászólásában a franciaországi hely*« zetet Büszkén mutatott rá, hogy Franciaország az utóbbi évtizedekben 40 nagyobb és 240 kisebb építkezést végzett a levéltárak számára. Fény ellen tulajdonképpen ablaktalan raktárakkal kellene védekezni, de esztétikai szempontok az ilyen megoldás ellen vannak, bár Párizsban ilyen szempontokat is kielégít az a megoldás, melyet a Nemzeti Levéltár északi homlokzatán alkalmaztak. A ,38