Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - Borsa Iván: A Német Demokratikus Köztársaság levéltárügye: úti beszámoló / 7–33. o.

Ugyancsak a magdebu.gi kerületben lévő Tangermünde nevű egykori Hanza városka levéltára kb. 2-300 folyómétert tesz ki, s iratanyaga a XVI. századig nyúlik vissza. Ez a kid városi levéltár is a tanács felügyelete alatt áll. Nincs saját levéltárosa, hanem a helyi múzeum vezetője külön tissteietdij lejében kezeli. Működése lényegében az iratanyag megvédésére és a megfelelő rendezettségi állapotban való tartására korlátozódik, s a nagynéha jelentkező kutatókat kiszolgálja. Szó van arról, hogy a város féHüggeílenitett levéltárost kapjon. A városi levéltárak nagy többsége, de a legtöbb körzeti levéltár is gyűjt plakátokat, röplapokat, újságokat, fényképeket stb., tehát nemcsak hivatali dokumentációs iratokat, hanem minden olyan irásos és képes ábrázolást, amely a város vagy körzet történetére vonatkozik. Ezt a gyűjteményt kortörténeti gyűjteménynek (zeitgeschichtiiehe Saramlung) nevesík. Helytörténeti vonatkozásban, ha nem is minden területre vonatkozóan. Jelentős lépés történt a t ríéneü dokumentációs értékű fényképanyag gyűjtésére. Országos viszonylatban azonban a kérdés még nincs megoldva. A Német Demokratikus Köztársaságban 1955. évi rendelet irja elő. hogy minden község, körzet, város, városi kerület köteles krónikát vezetni a helyi eseményekről (Orisehroaik). (A rendeletet közli és ismerteti az Archivmitteilungen 4955. évi 2. füzete.) A városi krónika vezetésének egyébként Németországban hagyományai vannak, Halberstadtnak 1800-iól, Eríurtnak 1802-től van meg a városi krónikája. (Érdekes, hogy Halberstadtban 1911-ben megszüntették a vezetést arra való hivatkozással, hogy a helyi hirlapok pótolják a krónikákat, most folytatják.) Nagyobb városokban a városi kerületek krónikáiból összesítés és kiegészités után készül a városi krónika. £ krónikák vezetésének irányítása sok gondot ad a levéltárügyi előadóknak, a városi és körzeti levéltárosoknak A levéltárak és a városi levéltárak között is különleges helyet foglal el a Berlin városi levéltár. A háborútól súlyosan megviselt, s jelenleg ketté osztott város levéltárának iratanyaga is magán viseli a háborús események és a háborút kivető politikai helyzet nyomait A levéltár iratanyagának egy része elpusztult, a megmaradt iratoknak viszont egy része a város nyugati szektorában van. Egy eléggé megviselt épületben az utóbbi években igyekszik berendezkedni a levéltár. Iratanyagának mennyisége kb. 90 000 iratkötet. A levéltár a városi tanács titkárságának közvetlen felügyelete alatt működik. Létszáma mindössze 7 16, amiből csak 6 hely van betöltve. A 7. státushely, az egyetlen tudományos dolgozóé, üres. - Iratanyagához nincs repertórium, ezért a rendezésen kivül repertóriumkészités a fő feladatuk. Emellett jelentős mennyiségben áiíitanak ki másolatokat és igazolásokat. Meglátogattam Veim árban a 6 o e t h e-S chiller Archivot. E gyűjteménynek ujabban használatos megjelölése; Irodalmi Levéltár. Goethe irathagyatéka 1885-ben, Schilleré 1889-ben közkézbe került A két hagyatékot 1896-ban a külön erre a célre épült reprezentatív épületben helyezték el, ahol ma is őrzik. E levéltár Goethe és Schiller hagyatékán kivül még kb. 40 további hagyatékot is kezel, köztük Áchim von Araim s Nitzse iratait kégebben a gyűjtemény filológusok kezelésében volt, akik azt különböző kiadványok szempontjai szerint rendezték és a kiadásra nem kerülő iratokat meglehetősen elhanyagolták. Énnek során eredeti egységeket a kiadási szempontok érdekében szétszakítottak és provenienciára. s fondokra való tekintet nélkül mesterséges gyűjteményeket hoztak létre. (Pl. levélírók szerint csoportosítottak leveleket, függetlenül attól, hogy kinek az irathagyatékában maradtak fenn.) Az utóbbi években Villy Flach professzort, a weimari Landeshaupíarchív igazgatóját bizták meg az értékes gyűjtemény vezetésevet Flach helyettesként maga mellé véve a Landeshauptarchiv egyik tudományos dolgozóját nagy lendületté! fogott hozzá a világhírű kéziratgyűjtemény levéltári elvek szerinti feldolgozásához. Lényegében a Bar-íéle módszert követik akkor, amikor részletes, az egyes iratokig lemenő repertóriumokat készítenek az iratanyagról, ds ugyanakkor egyelőre a talált rendet konzerválják. Átrendezésre csak a Jegyzékelés befejezése után fog sor kerülni. Láttam Schiller iratainak elkészült jegyzékét. Ez a jegyzék feltünteti az őrző szekrény számát, ezen belül a csomag ézámát, továbbá az irat rövid tartalmát, az irat lapszámát, s az irás jellegét (sajátkezűi-nyomtátott? egyéb), lioethe iratainak most készülő jegyzéke az egyes iratok mellett azt is feltünteti, hogy hol van kiadva. Az Irodalmi Levéltárnak három tudományos dolgozója, 2 államilag vizsgázott levéltárcsa és 2 raktári dolgozója van. & tudományos dolgozóknak ez a viszonylag magas arányszáma elsősorban azzal a nagy érdeklődéssel magyarázható, amellyel nyugodtan mondhatjuk az egész világ íor30