Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Dr. Walter Nissen, a Deutsches Zentralarchiv Merseburg igazgatójának magyarországi előadásai: 1. A német levéltárügy mai helyzete és feladatai: 2. A munkásmozgalom történetére vonatkozó levéltári kutatások állása, módszere és tapasztalatai a Német Demokratikus Köztársaságban / 38–48. o.

schke vagy Ritter soviniszta történetszemléletében legyen megírva, S hogy ezí a valódi történelmet megírhassák először az alapokat kellett megteremteni. Ezen alapok után kutatva kiderült, hogy a történeti források e vonatkozásban mennyire ismeretlenek és senki sem törődött velük, A munkásosztály által létrehozott forrásokat a régi történeti kép kialakításánál nem közölték,, A könyv-* tárakban volt ugyan egy sereg könyv és újság, amely a. munkásságtól származott, de ez nem volt elégséges. Csakhamar világossá vált az a felismerés, hogy vissza keli menni az elsődleges forrásokhoz. * Hol voltak ezek a források

r melyekből a német munkásság, a német munkásmozgalom történetét meg lehetett volna irni? Elsősorban számításba jöhet a régi szociáldemokrata párt levéltára. Ennek a még Kautsky által alapított és kiépiteít levéltárnak az anyaga rendkívül értékes volt mert ez tartalmazta Marx és Engels teljes levelezését és iratanyagát. 1933-ban ezt az iratanyagot a Gestapo lefoglalta, átkutatta és teljesen összekeverte, a maradékot pedig elhelyezte a dahíerni porosz állami titkos levéltárban. Mikor a leltározás alkalmával az anyagot rendezni kezdték kiderült, hogy az anyag rendkívül hiányos, Marx és Engels levelezése például már nem volt ott. 4945-ben azután e hiányzó anyagok sorsára is fény derült: kiderült, hogy ezt az anyagot még a Gestapo rajtaütése előtt Amsterdamba szállitotíák

r ott a náci megszállás alatt is titokban rejtegették és az ma is ott van Amsterdamban a Társadalomtörténeti Intézetben. A párt levéltárának egyéb anyagai megsemmisültek. A Marx-Engels levelezést szovjet szakemberek lefényképezték es igy ez ma is kutatható. A munkásmozgalom további forrásai után kutatva a központi és tartományi levéltárakban lévő iratokra került a sor, melyek a régi állami iratokat tartalmazták. Ezeknek felhasználása ellen először általános idegenkedés volt tapasztalható a párt részéről, mert azt hitték, hogy az állami iratanyag az uralkodó osztály szempontjából lévén megírva, nem alkalmas arra, hogy a német mun káspárt történetét tisztázza. Ez a nézet természetesen nem igaz. Az iratanyag tükrözi az uralkodó osztály tendenciáit, de ezen a tükröződésen keresztül éppen az állami anyagon át derülhet ki világosan az elnyomás erőssége. Emellett az állami anyagok között rengeteg, a munkások által készített és lefoglalt iratanyag is található: kéziratok, nyomtatványok, elkobzott röpiratok és újságok. Ilyeneket elsősorban a cenzúrahivatal iratanyagában sikerült felfedezni, hála a ragyogó rendnek eléggé könnyen és egymás mellett egy csoportban. Ezek között vannak olyan nyomtatványok is nagy számmal, melyek semmiféle könyvtárban sem találhatók meg, találhatók ezenkívül falragaszok, röpcédulák, brosúrák, melyeket sem a nagy tudományos egyetemi, sem a közkönyvtárak sem gyűjtöttek sohasem, A levéltárakból előkerülő adatok nemcsak a német, hanem a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából is igen nagyjelentőségüek. Külföldi vonatkozásban igen sok adatot várnak a Szovjetunióból most visszakerülő külügyi anyagban. A szovjet csapatoknak az a lépése, hogy ezt az anyagot 4945-ben biztonságba helyezték, a német és a nemzetközi tudomány száraára egyaránt nagyjelentőségű cselekedet volt: hiszen 4945-ben a romokban heverő, éhséggel .és tüzelőhiánnyal Rüzdő Berlinben ez az iratanyag nyilván nem kerülte volna el a teljes, vagy részleges pusztulást: eltüzelést, vagy eladást. A most visszakerült anyagot a szovjet levéltárosok mintaszerűen csomagolták, pompás kartondobozokban helyezték el. Ezek a külügyminisztériumi,, követségi és konzulátusi akták a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából nagy jelentőséggel bírnak. A világ különböző fővárosaiból küldött követségi Jelentések beszámolnak a bárhol fellépő államellenes tevékenységről: az anarchistákról, a szociáldemokratákról, tartalmazzák a munkásmozgalmak nevezetes személyeinek, agitátorainak névjegyzékét, működésük leirását, ugy amint azt a különböző rendőri hatóságok elkészítették. Előadó örömét fejezi ki, hogy kilátásba helyezheti ezen anyag magyar vonatkozásainak összegyűjtését és elkészülte esetén a magyar kutatás számára rendelkezésre bocsátását. Ez az anyag értékes képet ad a korabeli magyar munkásmozgalomról^ Nagy megnyugtatásul szolgál számára, hogy mindezen kutatásokat Leo Stern professzorral való szoros kapcsolatban végezheti el. Halle, ahol Stern professzor tanit Merseburg közvetlen közelében van. Stern már hallei működésének első évében felvette a kapcsolatot először a merse burgi levéltárosokkal, majd az egész német levéltári hálózattal annak érdekében, hogy állítsák öszsze a német munkásmozgalom szempontjából jelentős iratok jegyzékeit. Ezeket a jegyzékeket először csak belső használatra készítették el, Stern professzornak azonban már ez a munkálat is anynyira tetszett, hogy gondoskodott film revét el érői, több példányban való sokszorosításáról és igy kül45