Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FIGYELŐ - A levéltári anyag gyakorlati felhasználása Csehszlovákiában: folyóiratszemle / 230–246. o.

A cikkíró ezután a bányalevéltárak erdészeti anyagának a mai erdőgazdálkodás szempontjából való vonatkozásaira mutat rá. Az egykori erdőgazdálkodásra utaló adatok : telepítés, kitermelés, erdővédelem, íafajták elterjedésé a mai erdészeti kutatások számára is értékes felhasználható támpontokat tartalmazhatnak, A cikk végül a bányalevéltárak anyagának halászati vonatkozásaira utal. A 46. századtól kezdve ui. az uj, vizhajtásu bányagépek bevezetésével összefüggött az is, hogy üzemeltetésük részére a szükséges vizet biztosítani kellett. Ezért a bányahelyek környékén (Pribram, Selmecbánya stb.) halastavakat építettek, melyek ma már gyakran eliszaposodtak és rétekké alakultak át. Ezeknek a halastavaknak létesítéséről szóló hírek azonban nemcsak a'létesítés technikájáról és a helyéről adnak felvilágosítást, hanem hasznos segítséget adnak a régi halastavak felújításánál vagy a halastó létrehozásánál. Cikke végén szerző rámutat, hogy a levéltári dokumentumoknak nemcsak mint történeti forrásoknak van értékük, de részei a mai életnek is, megkönnyítik a bányászat sürgős feladatainak megoldását, megkönnyítik a geológiai kutatást, védik és biztosítják a bányászok életét és hatásosan segítik a mezőgazdaságot és az erdészetet. Hogy éppen a bányászat vonalán a levéltárosok kezdeményezései nem találtak süket fülekre, azt az a cikk bizonyította, mely a «Rudy» (Fém) c. folyóirat 4953. évfolyamában abból az alkalomból jelent meg, hogy Kutná-Horán hasonlóan a Selmecbányái bányászati levéltárhoz, a cseh tartományok részére is bányászati levéltárat szerveztek. A cikk irója dr. Kozisek bírálva ? korábbi bányászati vonatkozású levéltári kutaiások módszereit leszögezi azokat a kérdéseket, melyekre a bányászati kutatás dolgozói a levéltárakból ma elsősorban kívánnak feleletet kapni. Ezek a következők : 4) mekkora volt a régi müvelés kiterjedése, 2. milyen geológiai tényeket állapítottak meg a régiek, 3. mik voltak a kitermelés beszüntetésének indokai? A cikk, melyet a következőkben csaknem teljes terjedelmében idézünk, a továbbiakban részletesen elemzi az egyes kérdésekkel kapcsolatos konkrét, a levéltárak által megválaszolandó problémákat. 4. A régi. müvelés kiterjedése A régi müvelés kiterjedésének megállapítása azt szolgálja, hogy az érctelepek nagyságáról és annak kibányászott részleteiről tájékoztató elképzelést kapjunk és így ezek a megállapítások lényeges alapot adjanak a kutatási és kitermelési munkák tervezése, a készletek kiszámítása és a bányabiztonsági intézkedések szempontjából. A probléma kidolgozása közben figyelemmel kísérjük a) a régi bányaüzemek, főképp a nyitások lokalizációját, b) a bányaművelések és a kitermelt térületek hálózatát, c) a kitermelés mennyiségét (volumenét). Az a) ponthoz : A régi bányaüzemek lokalizációjának kérdése nemcsak a kicsi és régibb bányáknál merül fel. hanem a nagy és hosszú hagyományokkal rendelkező bányáknál is. Bár pl. még a 48. század derekán is folyt a bányászat a kutna-horai ismert Üsla nevű bányában, annak pontos fekvése gyakorlatilag nyomtalanul tűnt el az enberek emlékezetéből. A régi bányaüzemek lokalizációja a terepen végzett megfigyelésekre, a bányák kiértékelésére és a táj profiljára fog támaszkodni. A lokalizáció irányelveket ad a kutatásnak azokról az érctelepekről, amelyeket érdemes újonnan megnyitni. A b) ponthoz : a régi bányamüvelések helyeinek és a kitermelt területek hálózatának kikutatására a legegyszerűbb ut a bányatérkép. A levéltári szakember átteszi régi mértékrendszerét az uj mértékrendszerre és magyarázza adatait. 233