Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FIGYELŐ - Vörös Károly: Brenneke "Levéltártan"-a és a külföldi kritika: folyóiratszemle / 219–230. o.

tárgyi és a srámozásl (proveftlencia) elv közötti feszültséget ismerteti, mint amely szerinte a Jelenkori levéltártan központi problémája. A levéltárelméleti részt a hatodik, a levéttárak eredet," struktúra és szervezet alapján történő tipizálásával íogfalkozó fejezet zárja le. A kötet második, az elsőnél mintegy háromszor terjedelmesebb része az itt kifejtett elméleti alapelvek felhasználásával vizsgálja végig részint az általános levéltártörténetet, részint egyes államok levéltárttgyének, - körtük kiemelkedő helyet foglal el Németországé «í történétét. Ebben a részben m&r jelentősek tftesch kiegészítései, igy elsősorban az ő munkája a Magyarországot az Osztrák-Magyar Monarchia levéltárügye történetének keretében ismertetendő 3 oldalas, rejtegetéseit sajnos az 1947. évi 20. törvényben foglalt szabályozássál már lezáró, tartalmas összefoglaló. A magyar levéltárügy a bibliográfiában is Ausztria-Magyarország keretében alkot külön alfejezetet (elég sajátos módon, hiszen az itt feldolgozott túlnyomórészt magyarnyelvű 46 cikkből csak 4 keletkezett 4918 előtt) s összességében elég Jó képet ad a felszabadulás előtti magyar levéltárügy helyzetéről és problémáiról. Magától értetődik, hogy a nagyméretű szintézisnek rövidesen széles visszhangja támadt a Világ levéltári szakirodalmában is. Eddig a csehszlovák, német demokratikus, holland, belga, angol és amerikai levéltári szaksajtóban Jelent meg ismertetés Brenneke munkájáról. Magyar részről a Levéltári Közlemények -1955. évi számában Veümannlmré ad kímeritő ismertetést Brenneke munkájáról. A munkát általánosságban ismertétök mindegyike kiemeli Brenneke müvének mint szintézisnek nagy jelentőségét íBrenneke alapvető vázlata koncepció, ennek a ma kissé lejáratotl siónak legigazibb értelmében* - irjd B.O. Meisner az Archivmitteilungen hasábjain megjelent ismertetésében - *s már ez a tény is igazolja a mü kiadását, mindazok aggodalmai ellenére, akik gondolatban Jobbat akarnak ugyan, de ettől nem jutnak hozzá, hogy a jót megvalósítsák. Brenneke ugyanis elsőnek kísérelte meg az európai levéltárügy rendszeres, tipológikus összefoglalását és a gyakorlati Jelenségek ezen elméleti felismerésből következő rendszerezését és osztályozását, másszóval: az egyes levéltárak - és ezt a módszert ugyanígy az újkori oklevél- és irattanra is alkalmazta az eredet, struktúra és szervezeti tipus hármas ismérvével való jellemzéséi és meghatározását. A módszer, ahogy Brenneke ezzel az eljárásával a sémát fiziognómiává alakítja, amint az a levéltártörténet anyagának tömkelegében az «alkalmazott elméleti sugarának hatására újra és újra feltűnik. -- páratlan, s tartós érdeme marad a szerzőnek, tanúskodva tormájára nézve néha ugyan nehézkes, de jelentős - mert aiapos - munkateljesítményéről*. A müvét az angol levéltáros egyesület folyóiratában, az Archives-ben ismertető 6. Barraclough szerint a mü abban különbözik a többitől, és annak köszönheti tekintélyét, hogy széles^történelmi alapra épül fel. «Ennek két előnye van : egyrészt összehasonlítva a különböző országok és levéltárak történeti fejlődését tisztázza a levéltárszervezés különböző típusait és kiemeli ezek elveinek a levéltári gyakorlathoz való hozzájárulását. Misrészt a történelmi tények széles alapja lehetővé teszi az elmélet és különösen az olyan elméleti tudósok törekvéseinek ellenőrzését, akik qsak egy levéltártípusban szerezvén gyakorlatot, hajlamosak saját részrehajló felfogásuk hangsúlyozására.! A munkától az elismerést még a hozzá különben meglehetős szkeptikusan viszonyuló belga Cosemans sem tudja megtagadni ^nagyszerű enqiklopodikus kézikönyvnek* nevezve Brenneke munkáját Jellemző az amerikai ismertető véleménye, aki szerint * amerikai levéltáros számára a fejezetek közül a levéltári elmélet és tudomány története a leghasznosabb*. Az osztatlan elismerés ellenére, mely Brenneke müvének mint tudományos teljesítménynek szól a mü egyes részletei nem egy edaigi ismertetőnél élénk vitára és nézeteltérésre is alkalmat adnak. Anélkül, hogy ehelyütt e vitában állást akarnánk foglalni, szükségesnek látjuk ennek nagyx Archjvni Casopis 4954. 473-183. I, - Archivmitteilungen 4953. 67. i., - Archives 4955. 270-274. L, Archives. Bibliotheques Muséea de Belgique 4954. 459-164. 1., - Nederlandsch Archievenblad 4954-55. 47-53. 1. - The American Archivist 4954. 463-465. 1. (Z. Kolankowskinek az Archeion 4956. évi kötetében (387-394) megjelent terjedelmes recenzióját a szám késői megjelenése miatt összeállításunknál már nem tudtuk figyelembe venni). - TeUes szövegűk Jorditása az Országos Levéltár könyvtárában megtekinthető. 220