Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Szeleznyev, M. Sz.: A levéltárügy építése a Kínai Népköztársaságban / 176–185. o.

Az igazgatóság alá voltak rendelve: a nukdení Központi Állani Könyvtár és a mellette nü ködö levéltár, a mukdeni Központi Állani Történelni Múzeum, az egykori nukdení császári" pala tákban működő Múzeum, az utóbbiak területén fennálló régi kézirattárak, végül kb. 700 különböző történelmi emlék Mandzsúria tartományaiban. Annak ellenére, hogy az Igazgatóságban nem volt olyan speciális osztály, amely a levéltári munkát irányitotta volna, mégis komoly munkát végzett a levéltári dokumentumok gyűjtése terén. Sajnos, az Igazgatóság munkáját csupán a régi dokumentumok gyűjtésére korlátozta. Nem gyűjtötték a japán megszálló és Kuomintang intézményei: dokumentumait, E dokumentumok jelentős része az Északkeleten újonnan alakult kormányszervek irattáraiban maradt -1949. május 20-án az Északkeletkinai Kommunista Párt Központi Bizottságának Irodája külön rendeletet hozott a Mandzsúria területén fennállott különböző szervek és intézmények különösen a legutóbbi években keletkezett levéltári dokumentumainak*összegyűjtéséről. 4 rendelet többek között megállapította, hogy: «Az uj Mandzsufia gazdasági építése szempontjából az uj, demokratikus kor nány érdekében fontos a levéltári dokumentumok felhasználása.* A rendelet utasította az összes tartományi, városi és kerületi pártszer vele et. hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az egykori Japán és kuomintang intéznények. szervezetek és vállalatok dokumentumainak felkutatására és Mukdenbe való küldésére. Különös figyelmet fordítottak az olyan dokumentumanyagok összegyűjtésére, amelyek az ipar, közlekedés és a népgazdaság egyéb ágainak helyreállítását célzó munka ban tényleges segítséget nyújtanak. A dokumentumok gyűjtésére irányuló munka ós felhasználásuk megszervezése az Északkeleti kormány Pénzügyminisztériumára hárult A Pénzügyminisztérium ren delkezésére bocsátották azokat a speciális levéltári helyiségeket, amelyekot Mandzsúria meg szál Iása idején a japánok építettek. A végzett munka eredményeképpen tekintélyes számú dokumentumanyag gyűlt össze, igy töb bek között a Mandz&ukuo bábkormánya Központi Bankjának ós a japán ipari egyesületeknek, stb. dokumentumai is. Az összegyűjtött dokumentumok között az ipar helyreállítása és fejlesztése tekintetében nagyjelentőségüek a szénbányák tervrajzai, a rézbányák berendezéseinek rajzai, arany lelőhelyek térképei, Mandzsúria kerületeinek geológiai térképei. Az észak kin ai tartományokban a Pénzügy minisztérium mellett dokumentumokat gyűjtött a nukdení Központi Állani Könyvtár, a Kulturális és nüvészeti emlékeket védő bizottság, a mukdeni Állami* Történelmi Múzeum és más intézmény is. Az uj Kína levéltár ügyének építésében nagy szerepet játszott egy külön kormánybizottság, amelynek élén Dun Bi~u elvtárs állott (jelenleg Kínai Népköztársaság Legfelső Bíróságának elnöke), aki akkor az Állami Közigazgatási Tanács helyettes elnöke volt. A bizottságot a Központi Népi Kor mány 4949-ben létesítette. A bizottság feladata volt az elmenekült kuomintangisták vagyonának kezelése, továbbá a nankingi egykori kuomintang intéznények dokunentunanyagának átvétele és Pe kingbe szállítása, A bizottság felhívta a társadalon figyelnét a levéltárügyre és íokozta annak jelentőségét. A Kinai Népköztársaság központi intéznényei a dokumentumok kiválasztására és szállítására a bízott ság rendelkezésére bocsátották szakembereiket Következésképpen Pekingbe tetemes mennyiségű do kumentumanyagot szállítottak. A levéltárügy kiépítése ós az intézményeknél az ügykezelés rendezése torén komoly szerepe volt azoknak a későbbi intézkedéseknek is. amelyéket a Kinai Népköztársaság párt- és kormány szervei tettek. Az állami és pártapparátus munkájának tökéletesedése, a hatósági és pártlevéltárak háló zatának növekedése (különösei 4950. után) olyan irányadó dokumentumok kidolgozását követelte meg. amelyek a szervek ügykezelésének rendjét és a hatóságok irattárainak munkáját szabályozzák A «Központi Népi Kormány Állami Közigazgatási Tanácsánál.; 1950. .február 25-én kiadott határozata az állami titok a népi kormányok dolgozói által való megőrzése tárgyában általános poli tilcai irányítást adott az intéznények ügykezelése tárgyában és a dokunentunok levéltárakban való őrzésére. Ez többek között a következőket irja : «A kinai nép jelenleg döntő harcot viv az inperia listák, feudális urak. kapitalista bürokraták ellen, nagy és nehéz építőmunkát végez, A belső és 180