Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Baraczka Istvánné: Az Országos Levéltár kutatótermének 10 éve, 1946–1955 / 87–92. o.

emelkedése, a kutatott iratanyag mennyiségének kétségtelen emelkedésén tulmenőleg az un. folytatólagos kérőlapok rjíjdszerének megszüntetésén alapul. Az uj kutatási szabályzat kiadása előtt ugyanis egy kérőlapra több esetben több csoraónyi iratot kérhetett a kutató, raig azuj szabályzat kimondotta, hogy-egy kérőlapra csak egy alkalommal, s csak bizonyos meghatározott mennyiségű irat adható ki. A kutatási igény emelkedését több körülmény magyarázza. Szélesebb körű és több az anyag. A tel szabadulást követően a begyűjtés nagy mértékben emelte az Országos Levéltár iratainak nenynyiségéi. Ezen tulmenőleg az újonnan bekerült anyagok zöme eddig magánkézben lévén, a történetkutatás szánára szinte hozzáférhetetlen volt a múltban. Itt, a levéltárban az érdeklődés irántuk fokozódott A felhasznált iratanyag mennyiségének emelkedésében pedig közrejátszik az a tény is. hogy mig a felszabadulás előtti években 4 és 4/2. majd 8 órán keresztül állott naponkint a ku^ tatöterem a kutatók rendelkezésére, a felszabadulás után 44 és 4/2 órán át lehet naponkint kutatást folytatni. A megnövekedett időkeretet a kutatók ki is használják. (Egy-egy tárgykörre kutató -1955-ben áüagban 89 órát töltött a kutatóteremben.) A felszabadulás óta végbement nagy társadalmi átalakulást tükrözi a levéltári kutatók társadalmi helyzetét feltüntető I. sz. táblázat is. A felszabadulást megelőző évekhez képest egyes foglalkozási ágak (földbirtokos, cimerrajzoló stb.) teljesen eltűntek, mások (kereskedő, magántisztviselő) oly mértékben csökkentek, hogy külön cimszó alatt nem is szerepeltettük őket, belefértek az egyéb rovat keretei közé. Szükségessé vált ugyanakkor, hogy az előző évek kö

zalkalmazott megjelölésű címszavát felbontva, a tudományos intézetek alkalmazottait, a levéltárosokat, muzeológusokat, könyvtárosokat elválasszuk a valóban adminisztrációs munkát végző közigazgatási vagy vállalati alkalmazottak kategóriájától. Sajnálatos, hogy ez nem történt meg 4934-4944=es évekre vonatkoztatva is. mert igy igen fontos összehasonlítás lehetőségétől estünk el. A felszabadulás után ezek a kategóriák, élve a felszabadulás által adott lehetőségekkel, tudományos

1 munkájuk elmélyítésé, uj dokumentumok feltárása céljából mind nagyobb számban keresik fel az Országos Levéltár kutatótermét. Szembetűnő az egyetemi hallgatóknak, az oktatóknak és a tudományos intézetek munkatársainak 4950-ben megindult nagyarányú kutatómunkája. A polgári történetírás által reltárt adatok nem kielégitőek a marxista-leninista történetírás számára. A. készülő egyetemi tankönyvek eddig föltáratlan vagy tudatosan mellőzött adatok alapján való megírása érdekében folytatták ezeket a munkákat. Az 4867. év után keletkezett iratanyag iránt való érdeklődés olyannyira fokozódott, hogy az un. kiskutató felállítása vált szükségessé. , Megmagyarázhatatlanul mutat csökkenést az egyetemi tanárok által kért kutatási engedélyek > száma. A felszabadulást megelőző évekkel való összehasonlítás lehetősége itt sem áll fenn. Az 4940es évek statisztikája ugyanis az egyetemi tanárokat, tanítókat ós középiskolai tanárokat egy címszó alá sorolta. A két utóbbi kategória kutatási igényei a felszabadulás után erősen emelkedő tendenciát mutatnak. Feltételezve azt. hogy ugyanilyen volt a tanárok és tanítók rószéről megnyílva nult érdeklődés a 40-es években, az egyesitett cimszó következtében nem tudjuk megállapítani, hogy ez vonatkozott-e az egyetemi tanárokra is. Az egyes évek és az elmúlt 40 év együttes eredményeit vizsgálva is, az egyetemi hallgatók fordultak legtöbb esetben kutatási engedélyért az Országos Levéltárhoz. Az 4940-es években az egyetemi hallgatók részére kiadott engedélyek száma a szabad szellemi pályán dolgozók részére és a tanárok részére kiadott kutatási engedélyek száma mögé volt sorolható. Az egyetemi hallgatókat, a közvetlen közelmúltban végzett tanárokat és tanítókat Hgyelembevéve, hozzávetőleges számitások szerint megállapíthatjuk, hogy a kutatók 35--40 X-a fiatal. Ennek az örvendetes jelenségnek azonban árnyoldalai is vannak. Az egyetemi hallgatók nagy részének kutatása ugyanis csak egy szemináriumi, vagy szakdolgozat megírásához szükséges levéltári anyag összegyűjtésére korlátozódik. Levéltári munkájuk egyetemi tanulmányaik befejeztével meg is szűnik. Kisebb százalékban fordul ugyan elő, de nem kivételesen, hogy a szakdolgozat irása közben a hallgató ösztönzést kap a további levéltári munkára. Előfordul, hogy az 4947-48-as években egyetemi hallgatóként kutatót 4954-ben már mint aspiránst, tanárt, egyetemi tanársegédet találtuk meg a nyilvántartásokban. A felszabadulást kövesően megváltozott az ország gazdasági, társadalmi és politikai struktúrája. Ezzel kapcsolatban megváltozott a történ dirás iránya is. A Idrályok. a csaták, a nemesség történetének szinte kizárólagos feltárása nem elégíti ki a történetírót A marxista^eninista tőrté89