Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Bogdán István: Vízjelek és vízjelkutatás / 27–35. o.

Másodlagosan segítségére lehet a vizjelkutatás a tpapirgyógyászatnak*. a restaurálási és konzerválási munkának, mivel az alkalmazandó eljárások, felhasználandó anyagok a késelendő papír nyersanyagának, gyártási eljárásának részbeni függvénye, különösen az általános rongynyersanyag*határ utáni szalma, fa, s egyéb nyersanyaga papíroknál. A koronként és üzemenként változható nyersanyag s eljárás a termékről, illetve a papir vízjeléről szinte közvetlenül felisraerfrető. A vizjelkutatás eredményei azonban a papirssakmán kívül egyéb ismeretágakhoz is segítséget 'nyújthatnak. Az írásbeliség alapanyaga a papir, elterjedésének egyik jelentős segédeszköze, ezért a művelődéstörténethez is segítséget nyújthat A vízjeleknek művészettörténeti értéke is van. A kisplasztika, rajz, iparművészet határait érinti. Közel áll a kovácsolás művészetéhez. Egy szépen kidolgozott vasrács, ablak vagy kapuvédő barokkosán túltengő, vagy tudatosan letompított egyszerűsége, mint feladat, nem sokkal különbözik a vízjel huzaljának kihajlitgatásától. Mind a kettő a fény és árnyék váltakozásán, a sik darabolásán, a betöltött és üresen hagyott sik ellentétén vagy egyensúlyán, a vonal, mint művészeti eszköz alkalmazásán alapul. - A vonal alkalmazása az ötvösséghez, a pecsétnyomó készítők munkájához is kapcsolja, csak fordított kivitellel. A vízjel a pozitív huzal-riguráról készült negativ kép, a pecsét fordítva. - Mint rajz a sziluett-készítéstől a karikatúráig, a gyermekes elképzelés mesevilágától a realista művészetig ábrázolhat s mindenkor tükrözi egy-egy kor társadalmának ezzel foglalkozó tagjainak művészi hajlamait, kifejezőképességét. A figurák ritkasága vagy so-kaságából pedig következtetni íehet a kor gazdasági rendszerére, szemléletére is. A feudalizmus, a címerek tuitengésével, itt épp ugy megnyilvánul, mint más történeti emlékekben. De segítséget nyújthat a vizjelkutatás más iparágak történetéhez is azokkal a figurákkal, amelyek az ember használati eszközeit ábrázolják. Sokszor szinte «lefényképezi* azt a használati eszközt, s nemcsak a máig is használatos eszközök fejlődéséhez szolgálhat adalékkal, hanem a már nem alkalmazottakat is rekonstruálhatjuk belőlük. így esetlegesen kiegészítheti a muzeumok anyagát. Van még más eredménye is. A vízjel, mivel papírmeghatározé. bizonyos fenntartással a keltezetlen oklevél, irat kor meghatározója lehet. Ennek alapja az, hogy bizonyos vízjeleket bizonyos évkörben használtak Ha pedig hosszabb időn keresztül íordul elő a vizjelíigura, akkor a változatok alapján lehet a következtetést levonni. Ez természetesen nem napi kelet. Félszázadnyi bizonyosságtól évekig, esetleg hónapig szükülően, mindig a hely és idő függvényekérit alkalmazható. -* Részben ebből következőleg adhat segítséget a csonkán, kezdőlevél, kolofon nélkül fennmaradt ősnyomtatványok meghatározásához is. A vizjelkutatás eredményeit általában fehasználhatják mindenütt, ahol és amikor a vizsgálódás alanya vagy tárgya a papir. A vizjelkutatás e feladatait természetesen csak ugy tudja ellátni, hogyha van már összegyűjtött anyaga. Ezt a munkát nemzetközi viszonylatban Briquet már részben elvégezte, részletkutatások pedig ma is folynak. Magyar vonatkozásban kizárólag vizjelku tatással foglalkozó, bizonyos területen teljességre törekvő munka csak egy van. A többi csak mellékesen, vagy nem az egész területre kiterjedően foglalkozik vele. Ezek ismertetése nem tartozik e cikk feladatkörébe. A magyarországi vízjelek rendszeres, teljességet igénylő összegyűjtésére, feldolgozására még nem került sor. E munka első fázisa az Országos Levéltár középkori gj'üjtem én yenek - a Mohács előtti oklevelek papíranyagának feldolgozása lenne. Második fázis egyéb gyűjtemények, más levéltárak hasonló anyaga. Harmadik fázis pedig a további századok anyaga. Az első fázis munkáját már régebben elkezdtem, de ennek befejezése is kétséges, a továbbiak pedig a munka nagysága miatt, ha nem főfoglalkozás, meghaladják egy ember teljesítőképességét. A magyarországi vizjelkutatás 1-2, fázisának eredményeként, a vizjelkataszterből. Briquet és más eszközök segítségével véglegesen meg lehetne állapítani, hogy volt-e Mohács előtti Magyarországon papírkészítés, volt-e papir malom, vagy pedig 200 éven át behozatalból elégítette ki szükségletét a hazai Írásbeliség, mint eddig gondoljuk. S ha igy van, honnan kapta anyagát, mely or29