Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Jakó Zsigmond: A laikus írásbeliség kezdetei a középkori Erdélyben: szempontok a latin paleografia műveléséhez a Román Népköztársaságban / 14–27. o.

18. Szeben : 1380 (Archiv dés Vereins für siebenbürgische Landeskunde, 1873. 352) Nagybánya 1387 : Iudex et iurati habeant constituere unura rectorera pro informatione puerorum valentera (Batthyány, i. in. in. 398); L még Albricht Carl. Oeschichte des evang, Gymnasiums A.B. in Hermannstadt. Hermannstadt. 1896. (Az iskola értesítőjében) ; Seraphin Friedrich Vilhelm, Kronstadter Schuien vor der Reíormation (Vereinsarchiv. 1890. 747-797) ; Fischer Georg, Geschichte des Bistritzer ev. Gymnasiums bis 1762. Bistritz. 1896 (Az iskola értesítőjében) ; Teutsch Friedrich. Oeschichte des ev. Gymnasiums A.B. in Hermannstadt (Vereinsarchiv, 1882. 1-432) ; Teutsch Friedrich, Geschichte der ev. Kirche in Siebenbürgen. Hermannstadt, 1921, I. 138-140; Békefi, Népoktatás, stb. 26-41, 47; Csernátoni Gyula, Az erdélyrészi szászok oktatásügyi viszonyai a reíormáció előtt (Századok. 1893. 478-490). 19. Kolozsvár, 1405: Caspar scholasticus ac nótárius civitatis; 1409: Caspar rector scholarura et nótárius civitatis (Ziromermann-Verner-Müller, Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Hermannstadt. 1902, IH. 382. 480). Ezután: Ub. 20/ 1521-ből valő adat szerint a Beszterce-vidéki szász faivak gerébjei közül többen, járatlanok lévén az Írásban és számolásban (... nos in calculatione et seribendo simus índocti, non inteilegentes quid ponitur vei quid agatur...), az évvégi hivatalos elszámolásukhoz a besztercei bírótól kértek segítséget (... dominatio vestra velit nobis unum ex civibus vei duos concedere, qui rationem ponant...). A városbíró aztán egy közjegyzőt és egy szabómestert küldött ki, mint akik járatosak a számolásban (... Michaelem sartorem. íuratum civem. et Blasium Gymnasiums A.B. in Schassburg für 1889-90. Hermannstadt. 1890. 35. 21. Müller Friedrich, Deutsche Sprachdénkmaler aus Siebenbürgen, Hermannstadt, 1864 ; Volff Hans. Zur Geschichte der deutschen Schriltsprache in Siebenbürgen (Festgabe der Stadt Schassburg. 1891); Schullerus Adoll. Prolegomena zu einer Geschichte der deutschen Schriltsprache in Siebenbürgen (Vereinsarchiv. 1907. 408-425.) 22. Vő. Mályusz Elemér, a Mezővárosi fejlődés (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században, Bp.. 1953. 148-9.). 23. L. a Román Népköztársaság Akadémiájának kolozsvári Történeti Levéltára (volt Erdélyi Múzeum Levéltára). Céhiratok (különösen a kolozsvári magyar szabó-céh levéltárában őrzött 1561. április 18-i és május 23-i, remekbe készült oklevelet), valamint a Kolozsvári ÁUami Levéltárban őrzött Kolozsvár városi levéltárban az általa vezetett jegyző- és számadástíönyveket. 24. UB.. I. 452. 464; Documente privind istoria Rominiei. Transilvania. veacul XIV. Bucuresti, 1954, III. 569; Békefi. Káptalani iskolák, stb., 497. 499. 502-^3, 505, 510, 514; Brandsch Heinz, Die siebenbürgisches sachsischen Dorfschulen im Reíormationsjahrhundert (Vereinsarchiv. 1928. XLIV, 425-511, különösen is 480-502) ; Brandsch Die rechtliche Lage der siobenbürgisch-deutschen Schule in der Vergangenheit (Deutsche Forschung im Südosten, 1952. 152-9). 25. A scolaris munkakörével kapcsolatos szász vitairodalomból I. Auner Michael, Scolaris, scholas ticus und rector scholarum (Korrespondenzblatt des Vereins für siebenbürgische Landeskunde. 1913. 45-57). Vö. Müller Georg Eduárd, Der sachsische Doríschulmeister und Dorfnotar in der Zeit vor der Reíormation in Siebenbürgen (Siebenbürgische Vierteljahrsschrilt, 1934. 31-8) ; Békefi, Népoktatás, stb.. 25; Békén. Káptalani iskolák, stb., 290-7. 26. A plébános meUett működő scolaris alkalmazásának a jogát, legalábbis a szabad szász falvakban, a parasztkommunitás magának követelte. Ezért tilalmazták az erdélyi püspökök 1438-tól , kezdve többizben is. hogy a gyülekezet a plébános akarata ellenére fogadott scolarist tarthasson magának. Vö. Békefi, Népoktatás, stb., 260; Teutsch Georg Dániel. Ueber die altesten Schulantangen in nermannstadt (Vereinsarchiv. 1872. 226-7); Schuller G. A„ Ein Blick in das kirchliche Lében einer sachsischen Landgemeinde vor der Reíormation (Beitrage zur Geschichte der ev. Kirche A.B. in Siebenbürgen, Teutsch-Festschrift. Hermannstadt, 1922. 36-8). 27. «Parasztdeák»-nak az olyan alacsonyabb iskolázottságu írástudót hívták, aki már csak a nép nyelvén fogalmazott, latinul azonban nem illetve rendkívül hibásan. iMagyar~deák»-nak a mold25