Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Hrisztov, Hriszto: A levéltárügy Bulgáriában / 190–193. o.

Miután tömören jellemezte a bolgár történészek tudományos és kutatómunkásságát, Hrisztov részletesen beszámolt a levéltárügy Bulgáriában folyó építéséről,, amely nagyméretekben csupán az 4 944, szeptember 9-én kitört népi fölkelés győzelme után vált lehetővé. A bolgár polgári történészek lényegében a középkori történettel foglalkoztak és szinte semmit sem tettek a Bulgária felszabadulása utáni dokumentum anyagok megőrzésére, a polgárság politikai vezetői pedig igyekeztek eltörölni a bolgár nép ellen elkövetett bűneik nyomait, s ezért érdekük volt az ilyen anyag megsemmisítése. Nem volt jobb a helyzet a Bulgária török uralom alatti történetére vonatkozó dokumentumok megőrzése terén sem, A bolgár hivatalos körök semmit sem tettek a török intézmények és szervek Bulgáriában maradt levélíárainek összegyűjtésére, vagy megőrzésére, A törökök visszavonulásuk alkalmával a levéltárakat legtöbbnyire magukkal vitték ísztanbulba. vagy pedig mégsem misitették. Az egyes íondok megmaradt részeit a kormány érdektelensége miatt, (meiy nem törődött azok megőrzésével) s a helyi hatóságok tudatlansága következtében, Bulgária a török uralom alól való felszabadulásától számított első évtizedekben megsemmisítették. Csupán egyes rajongók, főleg tanítók mentettek meg hihetetlen fáradtság árán egyes dokumentumokat Az általuk összegyűjtött 1609 dokumentumot a Kultuszminisztériumban: gyűjtötték össze, majd 4900-ban átadták a Nemzeti Könyvtár keleti osztályának. 4931-ben a keleti osztály hatalmas és későbbi profilját meghatározó uj szerzeményre tett szeri Ebben az évben ugyanis bolgár papirgyárosok Isztanbulban két vagon makulaturapapirt vásároltak, amelyről kiderült, hogy igen értékes dokumentációs anyag. A makulatúra papirt lefoglalták a kereskedőknél, kifizették azok költségeit Ez az anyag vált a keleti osztály török levéltárának alapjává. 4924-ben a Nemzeti Könyvtárban önálló levéltári osztályt létesítettek, 4924-ben ezt «Ujjászületési Levéltárnak* nevezték el. mivel itt központosították az eddig a Néprajzi Múzeumban őrzött 49ü4-ben alakult «Ujjaszületési Levéltár* dokumentumanyagát. A Hadtörténelmi Levéltárat 1914-ben alapították meg, amikor történettudományi bizottságiétesM a vezérkar mellett Ennek feladata lett a háborúk folyamán összegyűlt a háborúk történetének megírásához nélkülözhetetlen levéltári anyagok gyűjtése. Ez a bolgár levéltárak rövid története 1944. szeptember 9-ig. Az 1944. szeptember 9-i népi felkelés győzelme után egyes tudományos dolgozók kezdeményezésére és a Szovjetunió levéltárépítésének alapján kellő intézkedéseket tettek a levéltárügy újjászervezésére és tudományos alapra helyezésére. Az 1951—1952-i törvények megalapozták a dokumentumanyagok helyes gyűjtését, őrzését és feldolgozásét. Az egész ország területén összefüggő levéltári hálózat létesült A nemzeti szempontból jelentős levéltári íondokat két állami levéltárban gyűjtik, dolgozzák fel és őrzik: az Állami Központi Történelmi Levéltárban (dokumentumanyagok a legrégibb időktől 1944-ig) és a Bolgár Népköztársaság Központi Állami Levéltárában (1944. óta öszszegyülő dokumentumanyagok.) Az ország közigazgatási beosztásának megfelelően kerületi állami levéltárak létesültek, melyek az illető kerületben működő intézmények, szervek, vállalatok tevékenységére vonatkozó dokumentumanyagokat gyűjtik. Ezeket a levéltárakat a belügyminisztériumban működő állami levéltári osztály vezeti, A hősi forradalmi munkásmozgalom és a kommunista párt történetének tanulmányozásához rendkívüli jelentőségű a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága mellett működő pártlevéltár, amely nem sokkal a népi demokratikus rend kialakítása után létesült Ebben a levéltárban vannak összegyűjtve a Kommunista Párt történetére vonatkozó megmaradt anyagok és a Forradalmi Mozgalom Múzeumának (a korábbi Ellenállási Múzeumnak) anyaga. Nagyjelentöségüek Bulgária legújabb történetének tanulmányozásához a forradalmi mozgalom tagjai ellen lefolytatott vizsgálatra és pe rékre vonatkozó iratok. A Központi Állami Történeti Levéltár a királyi udvar, a nemzetgyűlés, gazdasági főkamara. pénzügyigazgatóság és a kerületi gyűlés állagait őrzi. A társadalmi és tudományos személyiségek 494