Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Kaminski, A.: Konferencia az osztrák rendszerű iratanyag rendezéséről és selejtezéséről / 149–151. o.
Przemysl város a rzeszówi Állami Vajdasági Levéltárban rendezett iratai, *n»lyek 1773-4860ból származtak, eredetileg többszörösen megváltozott tárgyi rendben voltak, s csupán 4842-ben kaptak számrendet. Ez a rend a város kezelőirodájában egészen a két háború közti korszakig megmaradt. A fond kezelőirodai segédletei több, mint töredékes állapotban maradtak még.. Ezért rendezésnél még a fond azon részében is át kell térni a tárgyi rendre, amely eredetilég számsorrendben volt. Az egész lond végül egységes tárgyi rendet kapott, amely az 1833-4842. években érvényben volt rend kissé javított változatán alapul* Az előadó, amikor a. przemysll iratok rendezéséről beszélt, különösen a Rzeszów és Sanok város irataiban alkalmazott, a XIX. század második leiében a szolgabiróságok számára kiadott 1855 i szolgálati utasításon alapuló tárgyi rendre hivatkozva helytelenitette, hogy az állami közigazgatási iratok rendezési sémái az önkormányzati iratok rendezésénél is alapul vétessenek. Javasolta a községi közigazgatási szervek szervezeti struktúráján és tárgyi sajátosságain alapuló keretiratterv alkalmazását. Rzeszów város 1844-1939. évi irataiban 1878-ig a szolgabiróságok számára 1855-beri kiadott szolgálati utasításon alapuló tárgyi rendet, később pedig a számsorrendet alkalmazták. A rendezés első szakasza mindkét rendet megtartotta, mert az 1879-1939 évekből származó kezelőirodai segédletek: irattári indexek és számsorkönyvek, jelentéktelen hiányoktól eltekintve, megmaradtak. A «priorálást*, vagyis az illető ügy előiratainak a legkésőbbi irathoz való csatolását azonban nem alkalmazták minden, Rzeszów város irattárában 1878-^1939. közt keletkezett, ügyirat esetén. Az ilyen ügyiratokat alkotó egyes iratok ui. az évek folyamán elkallódtak és esetleges összegyűjtésük az irattártól az iratrend hosszadalmas egyeztetését követelné meg. Ezért, továbbá amiatt, hogy a megmaradt indexekben a névszerinti cimszók a tárgyi cimszókhoz képest túlsúlyban vannak, az előadó azon véleményének adott kifejezést, hogy a fond tudományos célokra való hozzáférhetővé tétele érdekében a számrendet tárgyi renddel kellene pótolni és egy ehhez szükséges irattervet kellene kidolgozni. Az osztrák központi hatóságok iratfondjai, vagyis az igazságügy-, kultusz-, belügy-, pénzügy-, közmunkaügy-, kereskedelem-, földmüvelés-, vasutügyi minisztériumok, a XI. hadtest, továbbá a Jublini Főkormányzóság iratai a Varsói Réjgi Iratok Főlevéltárában íondokon belül rendezve jól tagolt tárgyi rend vagy számsorrend szerint Az iratrend rendszerének változásai nem okoznak bonyodalmakat. Az eredetileg tárgyi rendben levő fondok rendezése tehát ennek a rendnek helyreállítása lesz. Nehezebb azonban a helyzet a megbomlott számsorrendben levő iratokkal, mivel a Főlevéltár azokat minden levéltári segédlet nélkül vette át. Rendezésüknél kétségtelen, hogy tárgyi rendSt, kell bevezetni. Az utolsó beszámoló főleg ezzel a kérdéssel foglalkozott. Az a terv, hogy a számrendet még az esetben is tárgyi renddel pótolják, amikor megmaradtak a kezelőirodái segédletek, (amennyiben e segédletek nem elégítik ki a mai kutatók igényeit), egyaránt talált hívekre és ellenfelekre. Ez utóbbiak a fond vegyes rendje mellett álltak ki, mely szerint a kezelőirodai könyvek nélküli részhez tárgyi rendet kell alkalmazni a könyvekkel rendelkező részeknél pedig a régi számrendet kell meghagyni. Ami a városi iratok rendezését illeti, megegyeztek abban, hogy - ha nem maradtak meg a kezelőirodai segédletek. -- az iratokat keretiratterv alapján tárgyi rendben kell rendezni. Az ilyen iratterv kidolgozása azonban ne csak a konferencián felhozott példákon alapuljon, hanem az azonos tipusu más fondok, mint például Krakkó, Podgórze stb. iratainak rendezésével szerzett tapasztalatokon is. A vita tulajdonképpen az 1918. előtti időből származó városi keret iratterv körül folyt. A lengyel városi iratok számsorrendben kezeit iratai rendezéséhez a kezelőirodái könyvek hiánya esetén is (ugyanúgy mint a lengyel járási szolgabiróságok iratai esetén) megfelelő tárgyi rend mintákat találunk azon irattervekben, amelyeket a városi kerületek és falusi községek kezelőirodáiban, például a krakkói vajdaságban 1935. január 1-től vezettek be* Az osztrák központi hatóságok kezelőirodai segédletek nélkűlV iratáthak tervére vonatkozó vitát megnehezítette, hogy ezt az iratíajtát a vajdasági levéltárakban nem ismerték. A többé-kevésbé fenntartásos kijelentések azt fejtegették, hogy a lengyel kutató számára elftge&dő lehet a főleg az iratok tematikájára épülő iratterven alapuló tárgyi rend. bizonyos fokig, amennyiben ez a hozzáférhető forrásanyag alapján tekintetbe veszi a hivatal struktúráját és hatáskörét. A vitában az érdekelt levéltári köröket képviselő valamennyi levéltáros résztvett. Végeredményben a rendezés és selejtezés következő általános elveiben egyeztek meg: 150 - '*.,'
